Június 29-én a közönség kedvenc sorozatával, az Irodalmi szerelmek nyolcadik részével folytatódik a Várkert Irodalom Aposztróf sorozata. Juhász Anna irodalmár Nagy-Kálózy Eszter Kossuth-díjas színésznővel, Lovas Rozi színművésszel, Menyhért Anna író-kutatóval és Szécsi Noémi íróval beszélget ezúttal egy rendhagyó helyszínen, a Budavári Palotanegyed Oroszlános udvarában.

Az irodalmi szerelmek est minden alkalommal különleges csemege, ahol a magyar klasszikus és kortárs irodalmi élet nagyjai kicsit más, eddig kevésbé ismert oldalukról mutatkoznak be. Ezeken az alkalmakon ugyanis a versek, regények, lírai, prózai alkotások mellett az élet, a küzdelmek, a sikerek, a szerelmek, egy-egy alkotó élet pillanatai kerülnek középpontba.

A felolvasószínházban az írók, költők saját szövegei, levelei elevenednek meg, mi pedig ezeket a szövegeket szerelmeik szemszögéből is megvizsgálják.

Az est fókuszában ezúttal a századforduló magyar irodalmának két kivételes alkotónője, a Nyugat köréhez tartozó két különleges tehetség: a 38 évet élt Kaffka Margit (1880-1918) és sokak pártfogója, Lesznai Anna (1885-1966) kerül. Miként éltek, miként tudtak érvényesülni, hogyan kapcsolódtak a Nyugathoz, kik voltak szerelmeik, tudtak-e boldogan élni és milyen műveket hagytak ránk?

A fiatalon, spanyolnáthában elhunyt Kaffka Margitot Ady Endre „nagyon-nagy író-asszony”-nak nevezte, akinek 1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, ami máig aktuális és kiemelkedő alkotás.

Lesznai Anna költő, író, iparművész, a Nyolcak vendégtagja lírai verseinek fő motívumai a kert, a föld, a fa, a virág. Meséskönyveit maga illusztrálta, önéletrajzi regénye, a Kezdetben volt a kertemlékezés és korkép is egyben. Lesznai olyan korszakos alkotóknak volt támogatója, mint József Attila.

Közreműködők: Lovas Rozi színművész, Nagy-Kálózy Eszter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, Menyhért Anna író, kutató, Szécsi Noémi író, Juhász Anna, irodalmár, szerkesztő

További információk itt.