KulisszaSzász JánosSZFEGoda GáborVígszínházFESZ SegélyalapOrlai Produkció
  • facebook
  • instagram
  • 2021. január 22., péntek

    “Játékában megbújt az óvó szeretet” – 95 éve született Keres Emil

    2020. július 9., csütörtök 17:00

    1925. július 9-én született Szombathelyen Keres Emil Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Radnóti Színház egykori igazgatója.

    Keres Emil / Fotó: MTI

    Keres Emil a Magyar Néphadsereg Színházában kezdte pályáját, majd 1951–1954-ben a Nemzeti Színház tagja volt. 1954–56-ban a szolnoki Szigligeti, 1961-től a Jókai, majd a Thália Színház művésze. 1973–1985 között a Radnóti Színpad igazgatója és színésze, ugyanekkor a Színházművészek Szövetsége előadóművész tagozatának elnöke volt.  1985 óta a Radnóti Színház társulatának tagja. 

    1951-ben és 1963-ban Jászai Mari-díjjal, 1965-ben Kossuth-díjjal, 1974-ben érdemes, 1985-ben kiváló művész címmel tüntették ki.

    Major Tamás, X, Keres Emil és Tőkés Anna Shakespeare, William: Hamlet című darabjában (Nemzeti Színház, 1952., r.: Gellért Endre és Major Tamás)(fotó: Farkas Tamás)

    Keres Emil így emlékezett vissza gyerekkorára: „Szombathelyen, a főtéren laktunk, amit akkortájt Szentháromság térnek hívtak. A második szomszédban volt a katolikus legénykör, amelynek a színjátszó csoportjában kezdtem el statisztálni. Merthogy tele voltam teátrummal kapcsolatos ambícióval, meg voltam részegülve a színház közelségétől.N yaranta rendeztek ünnepi heteket látványos műsorokkal, kulturális programokkal.

    Föllépett a legénykör színjátszó csoportja is, én meg ott lábatlankodtam. Nekem már gyerekként zöldre volt állítva a színházi szemafor. Az apai nagyapám egyébként komédiás volt”

    – mondta 2011-ben, a Vas Népének adott interjújában.

    Inke László, Kautzky József és Keres Emil Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics-Baty Gaston: Bűn és bűnhődés című darabjában (Jókai Színház, 1962., r.: Egri István)(fotó: Bartal Ferenc)

    „Egyszer volt egy iskolák közötti, Ki mit tud-hoz hasonló verseny. (…) Az utcánkban lakott egy fiú, Prisznyák György (az utca átka volt); fölírta egy papírosra a nevemet és odaküldte Kellner Józsefhez, aki pedig: »van itt egy jelentkező«. Úgy indultam el, mint akit kivégezni visznek. Remegő lábakkal, eszméletlenül.

    Magas dobogó volt. Fölértem. Körülnéztem. És akkor történt a csoda! Először éreztem életemben biztonságban magamat. S elkezdtem szerepelni. Amit tudtam, mindent elmondtam.

    Az ijedelem átváltozott olyan érzéssé, mintha fölkértek volna, hogy szerepeljek. Petőfi-verseket mondtam, aztán már saját átköltésben szavaltam azokat. Amikor már kifogytam a repertoáromból, népdalgyűjtő könyvecskéből tanult verseket, dalszövegeket adtam elő. A hatás kimondhatatlan volt; nem engedtek le. (…) A Prisznyák szaladt az apámért: »Árpi bácsi, tessék jönni!«. Az meg megijedt, hogy valami nagy baj van. És ekkor történt, hogy azt mondta, legyél színész édes kisfiam, én nem lehettem az…” – emlékezett vissza az interjúban.

    Drahota Andrea, Mécs Károly és Keres Emil Babel, Iszaak-Kazimir Károly: Mária című darabjában (Thália Színház, 1968., r.: Kazimir Károly)(fotó: Tormai Andor)

    Filmszínészként ő játszotta a falura utazó újságírót Fábri Zoltán Húsz óra című filmjében. Szerepelt Simó Sándor Szemüvegesek című filmjében, és játszott egészen az elmúlt évekig, például ő volt a főszereplője Rohonyi Gábor Konyec – Az utolsó csekk a pohárban című, 2007-es filmjének. Utoljára Cserhalmi Sára Drága besúgott barátaim című, Tar Sándor életéről szóló filmjében volt a vásznon látható.

    Keres Emil utolsó színházi szerepe Arthur Schnitzler Anatol és a nők című darabjában az öreg, hűséges inas, Franz volt. „A játékában megbújó óvó szeretet, lényeglátó bölcsesség, mely őt magát is jellemezte, nagyon fog nekünk hiányozni” – írta Keres Emil alakításáról a Radnóti Színház.

    - Színházi pillanatok az Instagramon -