Az Átrium és a Mentőcsónak EgységA bogyósgyümölcskertész fia című előadásával vett részt az idei Thealteren. A fesztivál blogján Kiss Lóránt számolt be a produkcióról.

Az idei THEALTER-en el vagyunk kényeztetve monodrámákkal. A fesztivál különböző helyszínein összesen hét ilyen előadás látható, ebből kettő ráadásul szegedi is: a Homo Ludens Project a színház és dramatikusság határait feszegető produkcióval volt jelen, míg a Szegedi Nemzeti Színház Élet-ritmusra című előadása az évad közönségkedvenc előadása, ami egy abuzív családban élő, mindenben megszállottan a zenét és a ritmust kereső fiatalról szól. A lényeg: aki Szegedre monodrámát hoz, készüljön fel, hogy a nézőknek erős viszonyítási alapjai vannak.

Az Átrium és a Mentőcsónak Egység Háy János kötetén alapuló előadása, A bogyósgyümölcskertész fia valamikor a nyolcvanas években játszódik Magyarországon, vidéken, városban és fővárosban. Egy fiú felnövését követhetjük nyomon a hálószobájában léggitáron előadott Jimmy Hendrix-daloktól a sűrű, bécsi utcákon való bolyongásig. A kettő között persze sok dolog történik: együttesek feloszlanak, újra összeállnak, országhatárok elmosódnak, a bokrok meg csak roskadoznak a ribizlitől.

A regényadaptáció sajátosan nehéz műfaj: a hosszú, írott nyelvű szöveget teljes egészében színpadra alkalmazni lehetetlen, a narráció írott nyelvi mondatait könnyebb beszélt nyelvi mondatokká kell alakítani, és így tovább. Kocsis Gergelyrendező és Kovács Máté színész négy-öt epizódra nagyított rá, ezzel kijelölve az előadás számára a főszereplő életének mérföldköveit. A szervezőelv a zene: ez az, amin keresztül a bogyósgyümölcskertész fia először megtapasztalja az önállóságot.

Kovács Máté játéka szuggesztív, muzikalitása és mozgékonységa alkalmassá teszi a rocksztár-aspiráns szerepére, és a kellékekkel is zsonglőr módjára bánik, másodpercek alatt változik és öltözik át, mozdulataival még az egész csehszlovák rokonságot is képes megjeleníteni.

Csak néhány kérdés marad bennünk az előadás után: hogy idézhet egy tizenhat éves fiatal az Ószövetségből, miközben éppen megverik? Hogy állhat ellen a rádió és a televízió csábításának egy srác, aki eleve csajozni akart a zenével? Miért csak agresszív, erőszakos dalokat ír? Miért ábrándul ki olyan hirtelen a Nyugatból, amit addig annyira imádott?

Még ha nem is kapunk ezekre a kérdésekre választ, Kovács Máté másodpercek alatt összetörtségből kitörő lelkesedésbe váltó, mégis figyelmes játékára biztosan emlékezni fogunk.

(Átrium és Mentőcsónak Egység: Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia)

Fotó: thealterphoto2022