Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos a közép-európai koprodukciókban és az európai forgalmazási rendszer megerősítésében látja a magyar film jövőjének kulcsát. A több magyar filmet is felvonultató 74. Cannes-i Filmfesztivál alkalmából a Filmintézet vezetője arról is beszélt, hogy hogyan támogatják a magyar filmes szakemberek érvényesülését nemzetközi produkciókban. 

A Cannes-i Filmfesztivál programjában szereplő két új magyar nagyjátékfilm közül A feleségem történetét még a Filmintézet elődje, a Filmalap támogatta, az Evolúciót már a Filmintézet. Mennyire fontos prioritás az NFI számára, hogy olyan filmeket támogasson, amelyek esélyesek lehetnek fesztiválszereplésekre?

A fesztiválszereplések fontosak, de nem csak ezt tartjuk fontosnak. Régen a fesztiváldíjak sokkal nagyobb hatással voltak a nézettségre, most már kevésbé van így, ami összefügghet azzal is, hogy az európai filmforgalmazás gyenge lábakon áll. Az amerikai filmek dominálnak.

Jó lenne minél több európai filmet látni, és jó lenne, ha minél többen néznék a magyar filmeket Európában, ezért szorgalmazom, hogy vegyük komolyabban az európai filmforgalmazást.

A moziforgalmazás egy bonyolult szisztéma, de itt van például a közszolgálati médiahálózat, amit a European Broadcasting Union fog össze, itt célszerű lenne megemelni a kvótát az európai filmekre, sokkal több értékes alkotás jutna el a nézőkhöz. A 70-es években nagyon sok európai filmet lehetett látni, amelyeken keresztül sokkal jobban tudtuk azt is, hogy mi történik a körülöttünk levő országokban. Ezt kellene visszahozni.  

Az NFI-nek fontos szerepe lehet az utánpótlás kinevelésében is, azoknak a fiatal rendezőknek a támogatásában, akik akár pályakezdők, akár egy-két film után egy ígéretes nemzetközi karrier küszöbén állnak. 

Az ország méretéhez képest kifejezetten jó helyzetben vagyunk, mozifilmekre 10 milliárd, tévés műfajokra 3,5 milliárd, sorozatokra 3 milliárd forintos éves keretünk van. Az Inkubátor Program keretében pedig minden évben tíz elsőfilmesnek fejlesztésre, majd ötnek gyártásra is biztosítunk lehetőséget, ami állandó vérfrissítést jelent, és jelenleg portfóliószínesítés is zajlik a Filmintézetnél. Különböző műfajú, különböző platformokra készülő filmeket támogatunk.

A mozi mellett a televízió és a streaming is hangsúlyt kap, több csatornán kell eljuttatni a mozgóképes tartalmat az emberekhez. Emellett tudomásul kell venni, hogy kis ország vagyunk, ezért buzdítok mindenkit, hogy gondolkodjon koprodukcióban is.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a fiatal filmes generáció összefogjon a régióban és közös történekben gondolkodjon. Nemcsak több forrást lehet így mozgósítani, hanem a film piaca is nő, ha a közép-európai régiót nézzük, akkor egy 150 milliós piacról beszélhetünk.  

A fiatalokat is tudják segíteni koprodukciós együttműködések kialakításában?

Ezen folyamatosan dolgozunk. Többszintű együttműködések képzelhetők el, az egyik ezek közül a regionális, azaz közép-európai. Ezt mindenképp erősíteni akarjuk.

Tervezzük, hogy létrehozunk egy regionális filmfesztivált és filmpiacot, sőt, javasoltam tavaly a Berlinalén, hogy a V4-es országok filmintézetei létrehozhatnának egy közös alapot nemzetközi döntőbizottsággal, ahova pályázhatnak a filmesek. Cannes-ban is folytatjuk ennek előkészítését.  

Egy másik út nyilván a Magyarországon forgó nagy angolszász produkciókkal való szorosabb együttműködés.

Kitermelődött nálunk egy zseniális szakmai gárda, akik a szervizprodukciókban dolgoznak. El kéne érni, hogy ez a tudást egy szinttel feljebb léptessük, hogy a kreatív szakembereinket, például díszlettervezőinket, jelmeztervezőinket, esetleg operatőreinket, rendezőinket is foglalkoztassák ezekben a produkciókban.

Ez ügyben fontos lépéseket teszünk, a Covid alatt tíz koprodukciós filmet indítottunk el, és ezekkel pótoltuk a kieső bérmunkákat. Ezekben jó pár magyar filmes dolgozott kulcspozíciókban.

Leforgott például Isabelle Huppert-rel, Lesley Manville-el és Lucas Bravóval a főszerepekben a Mrs. Harris Goes to Paris, de példátlan együttműködések is kialakultak, pl. Vietnámmal. A Budapest, ahol a szerelem kezdődik egy nagyon megindító szerelmi történet két idősíkon, a 70-es évek Budapestjén és napjainkban.

A magyar filmesek a régiós országok mellett norvég, francia és marokkói kollégákkal is összefogtak izgalmas projektek megvalósítására. Mindemellett támogatni akarjuk mind a koprodukciókat, mind a magyar filmeket a stúdióhálózatunk bővítésével is. A MAFILM területén négy új stúdiót kezdünk építeni, amiből kettő áll majd a szervizmunkák rendelkezésére, kettő pedig a magyar filmeknek, illetve koprodukcióknak lesz fenntartva.  

Van stratégia arra, hogy hogyan tudnak a magyar filmesek, a magyar szakemberek a szervizmunkákból a koprodukciók szintjére avanzsálni?

Létre akarunk hozni egy Hungarian Film Bookot, ami egyrészt location guide lesz, ami segít a külföldi produkcióknak megismerni a magyar helyszínek sokféleségét, emellett szakember guide is, ami bemutat magyar filmeseket a referenciáikkal együtt. Amikor pedig többségi beszállók vagyunk egy koprodukcióban, akkor eleve kiköthetjük, hogy bizonyos pozíciókban magyar szakemberekkel kell dolgoznia a produkciónak, ami a beszállásunk része.  

A Covid milyen károkat okozott a magyar filmiparnak és hogyan segítenek a kármentésben?

A filmgyártás nem állt le, több mint 250 alkotás készül, a mozifilmek mellett dokumentumfilmek, animációk, tévéfilmek és tévésorozatok is. A járványügyi intézkedések nem tették lehetővé az alkotások bemutatását, ezért még nem látszik, mi minden készült a háttérben.

Ahogy a helyzet engedte, folytatódtak a produkciók forgatási munkálatai is, így számos új film gyűlt fel mostanra, amely várja a közönséggel való találkozást mozikban, a képernyőkön és fesztiválokon.

A forgalmazókat, a mozikat és a filmszakma szereplőit már megsegítettük és a járvány ideje alatt bevezettünk egy új marketingtámogatási szisztémát. A mozik számára is lehetővé kell tenni, hogy műsoron tartsák a magyar filmeket, illetve, amint megszavazzuk egy film gyártási támogatását, el kell kezdeni felépíteni a marketingjét, hogy mire kijön a moziban vagy akár streamingen, a közönség már alig várja.  

Forrás: NFI