„Ha nincs a járvány, akkor se lenne POSZT” – Jordán Tamást kérdezte Veiszer Alinda és László Pál
2020. május 5., kedd 06:00
„Jordán Tamás huncut szeme garancia a játékra. Aki megnézi a beszélgetést, ízelítőt kap Tamás feladványaiból, valamint azt is megtudhatja, miért vert meg Vallai Péter egy szegény portást, miért kérdezte Törőcsik Mari azt, hogy lehetne-e nagyobb farka” – ajánlják a videót a beszélgetőtársak, Veiszer Alinda és László Pál.
Az interjúban szó esik a POSZT-ról is, amit Jordán Tamás szerint idén akkor se tartanának meg, ha nem lenne koronavírus: „Ahogy a Teátrumi Társaság betette a lábát, tudtam, hogy a POSZT-nak vége van, és vége is lett.”
Úgy látja, bár néha volt egy-egy kisebb balhé és válogatás miatt mindig őt akarták elővenni, tíz évig szinte zavartalanul működtethették a fesztivált: „Rettenetesen szomorú vagyok. Úgy érzem, hogy a POSZT-ból, ami édes gyermekünk Simon Istvánnal, legelsőnek azt irtották ki, ami nekünk a legfontosabb volt. (…) Csóka Timi (aki jelenleg színházi sajtóreferensként dolgozik, a szerk.) bejárta szorgalmasan az országot, minden művészeti egyetemen megfordult, feltérképezte, hol vannak tehetségek és akit csak lehetett, meghívtunk. Tehát nagyon sok gyerek jött a POSZT-ra és büszkék voltak, hogy felléphetnek és hogy láthatják az ott tartózkodó nagy művészeket. Az előadások mellett zenekarok voltak, kiállítások voltak, pezsgett tőle a város és egy fesztivál feelingjét az adja, hogy mekkora pezsgés van. Elsőként ezt fejelték le, mondván, nincs erre szükség. De mi a fenére van szükség, ha nem erre, hogy összejöjjünk?” – vetette fel Jordán Tamás.
„Fáj a POSZT sorsa, és fáj, hogy a Teátrumi Társaság, ahogy belépett a színházi életbe, mindent tönkretett. Ezt azért mondhatom, mert ők is tudják. 2008-ban azt mondták, hogy csinálunk egy érdekvédelmi szervezetet, ami nem a Színházi Társaság és akkor én sorba megkértem a főkolomposokat, hogy értsék meg, nem ment a két újságíró szövetség, nem ment a két írószövetség, az nem megy, ha kettő van valamiből. Mivel akoriban én voltam a Színházi Társaság elnöke, megígértem, ha belépnek, csatlakoznak, minden olyan demokratikusan fog történni, ahogy a nagykönyvben meg van írva, „azt fogjuk csinálni, amit ti szeretnétek, higgyetek nekem, lépjetek be ti is, csináljuk együtt”, de nem hallgattak rám mondván, hogy „mi fogjuk a pénzt és a kinevezéseket kapni”, fölényesen lesöpörték a javaslatot. Kerényi Imre fogalmazta meg: mindenhol mi leszünk, és ez a jóslat mostanre beteljesült” – fejtette ki Jordán Tamás, aki bízik benne, hogy ősszel még sor kerülhet egy rendezvénysorozatra, aminek POSZT-hangulata van, de valódi, jubileumi fesztivált csak jövőre remél.
Jordán Tamást arról is kérdezték, mit mondana, ha összegeznie kéne mindazt, amit a pálya adott: „Bármilyen meglepő, a szombathelyi csatározás a pozitívumok listáján szerepelne, benne lenne a top háromban”. A Nemzet Színésze szerint kegyetlen időszak volt, de úgy érzi, elvehetetlen tőle az az élmény, hogy rengetegen kiálltak érte. Ez muníciót, önbizalmat adott neki a munka folytatásához és picit más emberré formálta.
A beszélgetés során azt is latolgatta, mikor nyitnak újra a színházak. A Nemzet Színésze szerint is októberben vagy novemberben indulhat el a szezon, de kollégái között akad, aki abban bízik, hogy már augusztusban tudnak próbálni.
A színművész-rendező s karantén időszakáról is szót ejtett. Kezdetben úgy gondolta, sokmindenre jut majd ideje, be tudja pótolni olvasmány-elmaradásait, a Duolingón pedig angollal is elkezdett foglalkozni, de három napon belül kiderült, hogy semmire nincs ideje, mert sokat kell foglalkoznia a következő szezonnal. Nagy bajnak látja, hogy csak mostanában derül ki, mekkora költségvetéssel számolhat az általa vezetett szombathelyi színház 2020-ban. A járvány miatt Szombathelynek is alig van pénze, könnyen lehet, nem tudják annyival segíteni a Weöres Sándor Színházat, mint szeretnék. Jövő márciusra pedig egyenesen egy My Fair Lady-előadást terveztek 14 zenésszel, már meg is állapodtak a szombathelyi szimfonikussal, de ki tudja végül, ez összejöhet-e.
Arról szólva, hogy idén a Nemzet Színészévé választották, úgy fogalmazott: „A determinációról mindig szívesen beszélek, hiszek benne, úgyhogy sok embertől megkapom, „könnyű neked így élni”. De tényleg érdekes az, hogy 2021. január 21-én 29 év igazgatás után elbúcsúzom 29 év után az igazgatástól és mielőtt ezt megtenném, megkapom ezt a nagyon magas elismerést, amivel pénz is jár. Olyan, mintha a sors üzente volna, hogy nyugodtan hagyd abba az igazgatást, majd én kisegítelek”.
Jordán Tamás azt reméli, hogy azok a színházak, ahol eddig igényt tartottak a művészetére, továbbra is számítanak majd rá.
Kemény szavak, jó történetek, sok nevetés, sok komoly csend.
Forrás: Facebook, Magyar Hang, Színház Online