„Tagadhatatlan, hogy bármilyen szerepet játszik is, egy ideig az ember csak gyönyörködni képes benne. Így van ez legutóbbi munkája, A szenvedély íze esetében is, amit már majdnem hatvanévesen forgatott. (A kerek szülinapot idén márciusban ünnepli) – írja Gyárfás Dorka, aki az új mozi kapcsán kérdezte Cannes-ban a színésznőt a WMN megbízásából.

„Amilyennek legutóbbi alakítása, az itt tárgyalt A szenvedély íze főszereplőjeként,Eugénie karakterében is látni: nincs, aki ne szeretne belé. Pedig látszólag alig tesz valamit, jóformán végig főz vagy eszik, félrecsúszott konttyal a fején, a tevékenységekben (legyen az bármelyik) mélyen elmerülve. Nem csodálkozunk azon, hogy egykori szerelme és gyermekének apja, Benoît Magimel is többször elrontotta a szövegét a közös jeleneteikben, mert elmerült a tekintetében. Na de a szépség önmagában kevés, Binoche-ban mindig sokkal több dolog volt, amit szeretne közölni a világgal” – fogalmaz Gyárfás Dorka.

A kérdésre, milyen volt együtt dolgozni a volt párjával, Benoît Magimellel, akivel van egy közös lányuk is, a színésznő kifejtette:

„Az elején tartottam tőle, hogyan fog ez működni, de a forgatás első napján, amikor láttam, hogy kicsit ideges, és odamentem hozzá, hogy átöleljem – mert ez volt az egyetlen, amivel abban a pillanatban segíteni tudtam neki –, onnantól minden zökkenőmentesen zajlott. Tudja, volt benne egy kis frusztráció, amiért nem ő főz ebben a filmben, hanem javarészt én. Csakhogy így állt a forgatókönyvben, nekünk pedig azt kellett eljátszani – hiába szeret ő jobban főzni nálam.

Szerintem ez tényleg hozzáadott valami különleges ízt a filmhez. Olyan bizalmat éreztünk egymás iránt, ami meglátszik a vásznon. És az a szeretet is, ami köztünk örökké megmarad.”

A felvetésre, miszerint a film rengeteg mindent mesél el szavak nélkül, kifejtette:

„A karakterem beteg nő, aki jóformán haldoklik a filmben, de nem akar terhet jelenteni senkinek, és nem akar szembesülni az elválással. Azt hiszem, a történet része, hogy keveset beszél, nem szavakkal kommunikál. Valahogy ez illett a helyzethez, és illett hozzánk is, hogy Benoît és köztem nem hangzik el sok mondat. (…)”

Arról szólva, hogy A szenvedély íze egy jó értelemben vett régimódi film, miközben az ő figurája nagyon is modern, például nem akar férjhez menni, Gyárfás Dorka arról faggatta a színésznőt, hogyan vitte bele ezt a modern szellemiséget:

„Azt hiszem, részben azzal, hogy szabadon játszottam. Amikor például Eugénie férfiakkal van körülvéve, egész másképp viselkedik: érzi a nőiessége hatalmát. Szereti, hogy ő az egyetlen nő ebben a körben. 

Hung néha odalépett hozzám a felvételek után, és azt kérdezte: nem tudnál kicsit semlegesebb lenni? „Bocs, de ember vagyok, nem tudok semleges lenni!” – mondtam. Amúgy is láttam a korábbi filmjeit, és a bennük lévő neutralitás nem tetszett, engem az nem érdekel. Ha valami izgat, akkor az érzelmek, vagyis az, hogy mindenbe érzelmeket vigyek – ebbe a történetbe meg aztán különösen!”