A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartja a Kabaré című musical bemutatóját a Vígszínház pénteken és szombaton. A látványos, népszerű dalokkal teli zenés produkciót Béres Attila rendezésében láthatja a közönség.

Christopher Isherwood, angol író 1939-ben publikálta Isten veled Berlin című, a nácik hatalomra jutásának idején szerzett tapasztalatait összefoglaló novellasorozatát, mely először John Van Druten színdarabjának majd a Joe Masteroff, John Kander, Fredd Ebb szerzőhármas musicaljének alapjául szolgált.  

A Kabarét éppen 55 évvel ezelőtt, 1966 novemberében mutatták be a Broadwayn, ahol elsöprő sikerét a 11 jelölésből elnyert 8 Tony-díj is bizonyította.

A musicalt a Tony-, Oscar- és Emmy-díjas rendező és koreográfus, Bob Fosse emelte át a filmvászonra 1972-ben, Liza Minnelli főszereplésével, folytatva a színpadi díjesőt, 8 Oscar- díjat zsebelve be örökzöld alkotásáért. 

A film hazai sikerét követően itthon is több budapesti és vidéki színház tűzte műsorára a darabot. Először 1976-ban mutatták be az Ódry Színpadon, Szinetár Miklós fordításában és rendezésében, azóta pedig többek között például Szirtes Tamás, Alföldi Róbert és Bozsik Yvette is színpadra állították már, egytől-egyig más oldalát hangsúlyozva a sokszínű történetnek.

„Ez egy mindig aktuális történet, egy nagy felkiáltójel arról, hogy mi zajlott a 30-as évek legelején Németországban. Az ember szabadságvágya erős, és azt gondolom, hogy ez a darab elsősorban azokat a kérdéseket próbálja megfogalmazni, hogy mi történik a művészettel, mi történik az emberek életével, ha elkezdik korlátozni” – mondta Béres Attila az alkotói csapat és a szereplői gárda alapján rendkívül izgalmasnak ígérkező margitszigeti bemutatóról.

„A díszlettervező, Cziegler Balázs, és a darab koreográfusa, Barta Dóra régi munkatársaim, sokat dolgoztam velük, így most sem okozott problémát a közös munka, aminek remélem meg is lesz a várt eredménye. Balázs díszlete hatalmas revelatív erővel bír, mert úgy fogalmazta meg a teret, hogy tulajdonképpen folyamatosan egy állomást látunk, ami szimbolikusan azt jelképezi, hogy ha korlátozzák a szabadságunkat, megvan a lehetőségünk, hogy elmenjünk onnan. Ez egy szép gondolata ennek a darabnak, tekintve, hogy a végén pont az a lány, akiről szól, Sally Bowles azt a döntést hozza, hogy ő itt marad, mert színésznő akar lenni.” – magyarázta a rendező, hozzátéve: „Nekem nagy találkozás volt ez a darab a szereplőkkel is. Kern Andrásnál jobb Schultz urat és Igó Évánál jobb Schneider kisasszonyt nem találhatnék, de csodálatos tehetségű fiatal színésznek tartom a főszereplőt alakító Szilágyi Csengét, Dobó Enikőt és Brasch Bencét is. Nem dolgoztam velük korábban, meghatározó élmény volt számomra az a rengeteg tudás és tapasztalat, amit kaptam tőlük.”

Béres Attilának ez az első bemutatója a Margitszigeten, és bár a vírus okozta kényszerszünetek miatt a próbafolyamat a tervezettnél hosszabbra nyúlt, bízik benne, hogy a közönség szeretni fogja az előadást.

„Az embernek az a vágya rendezőként, hogy olyan történeteket meséljen el, olyan kérdéseket fogalmazzon meg a színpadon, amelyek jól rezonálnak a nézővel és elgondolkodtatják, megérintik őket. Hogy ezt zenével tesszük, vagy csak prózával, esetleg tánccal, az már részletkérdés. Nagy örömmel tölt el, hogy ezt az előadásomat itt láthatják először a nézők, a szabad ég alatt. A Margitsziget Budapest egyik emblematikus játszóhelye, sőt, nyáron a színház origója. Nagyon fontosnak tartom, noha nem sokat dolgoztam itt, mert a nyaraimat legtöbbször a Szegedi Szabadtéri Színpadon töltöttem, de mindig vágytam a Margitszigetre. Van ennek egy hihetetlen romantikája, csodahely jellege.”

A produkció vígszínházi változatában Szilágyi Csenge, Dobó Enikő, Brasch Bence, Seress Zoltán, Igó Éva, Kern András, Horváth Szabolcs, Rudolf Szonja, Csapó Attila, Gilicze Márta, Rimár Izabella ésDengyel Iván lép színpadra. Az előadás Vörös Róbert dramaturg és Béres Attila munkája nyomán, Barta Dóra koreográfiájával és Mester Dávid vezényletével látható.

A Vígszínház produkcióját 18 éven aluliaknak nem ajánlják.