Három magyar filmes nemzedék is megjelenik az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale), ami nagyban segíti az új alkotások nemzetközi terjesztését – mondta Káel Csaba filmügyi kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet (NFI) igazgatóságának elnöke pénteken Berlinben a fesztivál legnagyobb szakmai kísérőrendezvényén, a European Film Market (EFM) filmipari vásáron.
Káel Csaba rámutatott: a Berlinalét ugyan sokan ismerik, de kevesebben tudják, hogy a német fővárosban a fesztivállal együtt egy “nagyon komoly filmvásárt” is rendeznek, amelyen koprodukciós és terjesztő cégek keresik a kapcsolatot a filmek gyártóival. Az NFI is visszatérő résztvevő, évről-évre bemutatják a friss és a még készülő alkotásokat, és értékesítik is a filmeket.
A munka sikeréhez hozzájárul, hogy az idei, 73. Berlinalén három magyar filmes generáció is megjelenik a fesztivál programjában. Az idősebb nemzedéket Fehér György Szürkület című alkotása képviseli, amelynek felújított változatát a klasszikus filmeket felvonultató szekcióban (Berlinale Classics) mutatják be. Ez “a laborunk és az archívumunk munkáját is dicséri” – emelte ki Káel Csaba.
A legfiatalabb nemzedéket Erhardt Domonkos Szemem sarka című animációs rövidfilmje képviseli. Az NFI támogatásával a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Animáció szakán készült alkotást a fiataloknak szóló filmeket bemutató Generation 14+ szekcióba került be, világpremierjét a Berlinalén tartják.
Éppen első nagyjátékfilmjük pénteki világpremierjére készült a harmadik nemzedéket képviselő magyar rendezőpáros, Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta is, amikor a közmédia stábja elérte őket a fesztivál központjában, a Berlinale Palastnál. Mint mondták, nagy az érdeklődés Műanyag égbolt című animációs sci-fijük iránt, ezt jelzi, hogy minden vetítésre elkeltek a jegyek. Az NFI, a Szlovák Audiovizuális Alap és az Európa Tanács Eurimages programjának támogatásával készült film a disztópikus, negatív, szörnyű és félelmetes jövőben, a Föld élővilágának összeomlása utáni időkben játszódik Budapesten, ahol már csak a címben szereplő műanyag égbolt alatt lehet élni.
“Azt a kérdést próbáltuk feltenni, hogy mi a fontos, az élet vagy az emberi túlélés” – mondta Szabó Sarolta, kiemelve, hogy szándékuk szerint a film “provokálja” a nézőt. “Nem akartunk didaktikus filmet készíteni arról, hogy hová vezet, amit teszünk a bolygóval, hanem onnan szeretnénk kiindulni, hogy mindez már meg is történt” – mondta.
A Magyarországon március 30-tól látható alkotás “hibrid”, átmenet az élőszereplős és az animációs film között – tette hozzá Bánóczki Tibor. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett rotoszkóp technikát alkalmazták, vagyis a jeleneteket színészekkel vették fel, majd a gyártási folyamat során minden egyes képkocát átrajzoltak, a hátteret pedig 3D animációs technikával készítették el – fejtette ki a társrendező.
Az alkotást a filmművészet új perspektíváit és a független, újító szándékú filmkészítők esztétikailag és szerkezetileg merész alkotásait bemutató Encounters nevű szekció versenyprogramjában mutatják be. Ez a szekció “a legjobb hely” a Műanyag égboltnak – húzta alá Szabó Sarolta.
A február 26-ig tartó szemlén valamennyi szekciót együttvéve 67 országból 283 alkotást mutatnak be.