Szikszai RémuszBors néniFöldes EszterHuzella JúliaVenczel VeraGijs Naber
  • facebook
  • instagram
  • 2021. október 24., vasárnap
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    “A szí­nház rendben tartja a vérkeringésem” – 10 éve hunyt el Kállai Ferenc

    2020. július 11., szombat 14:08

    Minden stílusban és műfajban, komédiában és tragédiában, színházban és filmben jelentőset alkotott a tíz éve elhunyt Kállai Ferenc, a nemzet színésze.

    Ha van munka, akkor lehet affektálni, hogy fárasztó. 
    Ha pedig nem lenne semmi, arra azt mondanám, hogy ez a vég”. (Kállai Ferenc)

    Krampner Ferenc néven született 1925. október 4-én a Békés megyei Gyomán, s már kisgyermekként színházasdit játszott. A kereskedelmi szakközépiskola elvégzése után a Színművészeti Akadémiára jelentkezett, a felvételin Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című versét szavalta, s a vizsgabizottság már a negyedik sornál félbeszakította: „Fel van véve!” Művésznevét is ekkor kapta, a bizottság egyik tagja ott helyben keresztelte át „Legyen maga Kállai, mint a miniszterelnök!” szavakkal.

    Kállai Ferenc / Fotó - Keleti Éva
    Kállai Ferenc / Fotó – Keleti Éva

    1944 szeptemberében megkezdett színi tanulmányai novemberben már véget is értek, mert a főiskola épülete bombatalálatot kapott. Budapest ostroma után még el sem hallgattak a fegyverek, amikor 1945 januárjában Both Béla szerződtette a Szabad Színházhoz, még ugyanezen a napon Bárdos Artúr – dupla gázsit ígérve – a Belvárosi Színházhoz csábította át.

    “Érzem, szükségem van a szí­nházra ahhoz, hogy rendben tartsam a vérkeringésem. Hogy foglalkoztassam az idegrendszerem, a fantáziám.(Kállai Ferenc)

    René Fauchois Vigyázat, mázolva című színdarabjában debütált, s alig huszonegy évesen, 1946. november 8-án hatalmas sikert aratott a Rómeó és Júlia férfi főszerepében.

    Két év múlva a Major Tamás által vezetett Nemzeti Színház tagja lett, ahol első bemutatója Gorkij Ellenségek című darabja volt. Több mint fél évszázadon át tartozott a nemzet első színházának társulatához, 1989-től örökös tagként. 2000-ben a Magyar Színház művésze lett, utolsó bemutatóján, 2005 decemberében Rejtő Jenő-Schwajda György: A néma revolverek városa című darabjában lépett színpadra.

    “Szí­nigazgatót tizet számláltam. S megannyi más változást szenvedtünk meg. Hol politikai csatákat ví­vtak a fejünk felett, szinte blokád alá fogták a szí­nházunkat. Hol a klikkek összeütközése zajlott. Jöttek stí­lusváltások is, Shakespeare-től a szocreálig, és Brechtig, majd vissza. Mintha rajtunk kí­sérleteztek volna. Képlékenyek vagyunk, de ennyire?” (Kállai Ferenc)

    A klasszikus és a kortárs világirodalom, a magyar drámairodalom számos főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel, Othello Cassiusától a Falstaff címszerepéig, Az ügynök halála fiúalakjától a mai magyar írók által írt figurákig.

    Rómeó és Júlia / Fotó: Fényes Alice
    Rómeó és Júlia / Fotó: Fényes Alice

    Jellemábrázoló művészete a kisemberek megformálásában teljesedett ki. Szép orgánumát mértéktartóan, mindig az ábrázolt alak megvalósításának szolgálatában használta, alakításait gyakran színezte humor és irónia. Emlékezetes volt Shakespeare Macbeth, Móricz Úri muri, Büchner Danton halála, Gogol A revizor, Gorkij Éjjeli menedékhely, Machiavelli Mandragóra, Csurka István Döglött aknák, Móricz Zsigmond Rokonok című drámájában. Németh László Villámfénynél című darabjában nem csak játszott, 1996-ban a Várszínházban maga is színpadra állította a művet.

     “Gyakran kérdem magamtól: miért nem lehetek önfeledtebb? Mire a sok fontolgatás? Miért nem tudom szemébe vágni annak, akinek kijárna: egy szemétláda vagy! Ehelyett visszakutatnám a dédanyjáig, miért is lett silány ember.” (Kállai Ferenc)

    Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez.

    A felvevőgép elé 1943-ban lépett először, játszott a 2×2 néha 5, A császár parancsára, a Katonazene, az Iszony, az Egy őrült éjszaka, a Déryné, hol van?, az Ezek a fiatalok, A hamis Izabella, a Mi lesz veled Eszterke?, a Szeressük egymást gyerekek, A legényanya, A három testőr Afrikában, a 6:3, avagy, játszd újra Tutti, A miniszter félrelép, az Ámbár tanár úr, a Werckmeister harmóniák, az Üvegtigris, a Rokonok című filmekben. Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával Bacsó Péter 1969-ben forgatott, hosszú időre betiltott filmjében, A tanúban – a rendező azt mondta róla, hogy Pelikán Józseffel a 20. század kisemberének archetípusát teremtette meg. Szerepelt a történet folytatásában, az 1994-ben bemutatott Megint tanúban is. Utolsó mozifilmjét, a Noé bárkáját Sándor Pállal készítette 2006-ban.

    Színpadi és filmes munkái mellett rádiójátékokban és kabaréban is vállalt szerepet, hangját több lemez őrzi.

    “Sokkal többet ártanék magamnak, ha csak ülnék otthon és meditálnék. Ha gátat szabnék azoknak a reflexeknek, amelyek a szí­npadon éltetnek hovatovább hatvan éve, az vezetne tragédiához.” (Kállai Ferenc)

    Szerette a fiatalokat, felkarolta a tehetségeket. 1977 és 1990 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1981 és 1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke, 1985 és 1989 között országgyűlési képviselő, a parlament kulturális bizottságának tagja volt.

    Művészi tevékenysége elismeréseként 1956-ban és 1958-ban is megkapta a Jászai Mari-díjat, 1966-ban az érdemes művész, 1970-ben a kiváló művész címet, 1973-ban a Kossuth-díjat.

    1981-ben Pro Urbe-díjjal tüntették ki. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést vehette át. 1996-ban szülővárosa, Gyoma, 1998-ban Budapest díszpolgárává választották. Több alkalommal elnyerte a Magyar Filmszemle legjobb férfialakítás díját, valamint a filmkritikusok elismerését. 1996-ban bekerült a halhatatlanok társulatának örökös tagjai közé, 2002-ben a nemzet színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike lett. 2006-ban Prima Primissima díjjal, Maecenas-díjjal, valamint a Táncsics Mihály Alapítvány életműdíjával tüntették ki.

    „Egyre inkább a sors kegyeltjének érzem magam. Ki gondolta, hogy a gyomai négyelemis iskolából, a vizesárok mellől, ahol felnőttem, Pestre kerülve egy-kettő-három, és ismert, befutott színész leszek. És ez már tart több mint hatvan éve. Ki gondolta, hogy 1945-ben Pesten egy légópincében ismerkedem meg azzal a nővel, aki hozzám jött feleségül, és aki azóta is segíti, vigyázza, óvja az életemet. (…) Mintha tizenévesen a sors a kezembe tett volna egy olyan csodálatos forgatókönyvet, olyan irányjelzőt, ami mentén csak végig kellett lépkednem.” (Kállai Ferenc)

    Több könyv jelent meg róla, életéről portréfilm is készült.

    Pályafutását mutatja be az MTI Film, Színház, Muzsika című fotóalbum-sorozatának 2009-ben megjelent harmadik kötete.

    Az egyik legsokoldalúbb magyar színész 2010. július 11-én hunyt el. A nevét viselő életműdíjat 2011-ben adták át először a színházi világnapon. A kitüntetéssel azokat a színészeket és technikai munkatársakat jutalmazzák, akik a régi Nemzeti Színház és a Magyar Színház művészeti munkájában legalább húsz éven át kiemelkedő szerepet vállaltak. 2013-ban avatták fel mellszobrát a Nemzeti Színházban, s emléktábláját a Szent Lukács Gyógyfürdőben, amelynek törzsvendége volt.

    Születésének 90. évfordulóján, 2015-ben emlékévet rendeztek, Gyomaendrődön tiszteletére egészalakos, ülő szobrot állítottak. Szülővárosában róla nevezték el az alapfokú művészeti iskolát, nevét viseli egy utca és a Művelődési Központ.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2021 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka