A járvány idején sokan vesztették el munkájukat, bevételi forrásukat, köztük számos színész és színházi háttérdolgozó. Ennek kapcsán a Színházi Szolidaritási Alap létrehozóját, Kálomista Gábort kérdezte a Magyar Nemzet.
Március 17-én Schell Judit színésznő, művészeti vezető és Kálomista Gábor, a Thália Színház ügyvezető igazgatója megalapították a Színházi Szolidaritási Alapot. Az alapítvány célja, hogy a koronavírus miatt bezárt színházakban dolgozó – elsősorban állandó szerződéssel nem rendelkező – színészeket anyagilag támogassák. Tavasszal 23 millió forintot osztottak szét, amelyből 15 millió forintot a Thália Színház ajánlott fel.
Akkor 168-an kaptak a minimálbérrel nagyságrendileg megegyező adómentes támogatást. Kálomista Gábor úgy véli, kötelességük odafigyelni azokra, akik reménytelen helyzetbe kerültek.
A Thália Színház majdnem minden művésze támogatta az alapot – közülük Molnár Piroska és Szerednyei Béla jelentősebb összeggel –, de egyetlen színház képtelen az egész szakmát megmenteni.
– Meglepő, hogy miközben mást sem hallunk, mint hogy mentsük meg a színészeket, a Játékszínen kívül egyetlen színház sem mozdult meg a kezdeményezésünkre – jegyzi meg Kálomista Gábor, aki személyes kudarcként éli meg, hogy ennyire hiányzik a szolidaritás a színházi világból.
Ősszel ismét rengetegen fordultak az alaphoz, ezért úgy döntöttek, hogy újraindítják a működését. „Jelenleg nagyjából 52 millió forint áll rendelkezésre, amellyel 350-360 embernek tudunk segítséget nyújtani. (…) Már jóval több mint 350 színész jelentkezett támogatásért. Az elmúlt hónapokban több művész beállt futárnak, sofőrnek, árukiadónak, segédmunkásnak. Azért kell a színészeket most segíteni, hogy később ne veszítsük el őket – vallja Kálomista Gábor.