A tavaly decemberben elfogadott új kulturális törvény értelmében az önkormányzatoknak választaniuk kell a saját, az állami és a vegyes működtetés között.
A közös működtetést az önkormányzat kérvényezheti, rájuk hárul a döntés, hogy lemondanak-e színházaik állami támogatásáról, és teljes egészében finanszírozzák a működésüket.
Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely akkor úgy nyilatkozott, hogy a színházakat meg kell menteni, de hogy pontosan hogyan képzelik el a jövőt, arról még részleteiben nem tudott beszélni. A napokban viszont a Fővárosi Közgyűlésnek egyeztetésre elküldött egy előterjesztést arról, hogy mely fővárosi színházaknál tudja elképzelni modellt, igaz, magával a törvénymódosítással nem ért egyet – számolt be az Index.
A határozati javaslat szerint egyetlen a főváros egyetlen hozzátartozó színház fenntartói jogát, a gazdasági társasági formában működő színházakban fennálló üzletrészét, illetve a színházak működéséhez szükséges, fővárosi tulajdonban álló ingatlan tulajdonjogát sem kívánja az államnak átadni, viszont vannak olyan intézmények, amelyeknél nyitott a közös működtetésre, ezek a következők:
a József Attila Színház
a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház
a Madách Színház
a Thália Színház
az Újszínház
és a Vígszínház.
A tervek szerint Budapest és az állam öt évre kötne szerződést, a főváros szeretné megtartani a jogot arra, hogy a teátrumok vezetőjét a közgyűlés jelölje ki.
A főpolgármester Facebook-bejegyzésben kitért arra is, hogy a Szabad-Tér Színházat tisztán önkormányzati pénzből finanszírozzák. Ezt a színpadot többek között független színházi produkciók befogadására is alkalmas helyszínné teszik, ehhez igazítják a cég jogi státuszát és működtetését.