KulisszaTakács KatiJordán TamásszinkronAbigélJózsef Attila Színház
  • facebook
  • instagram
  • 2021. január 18., hétfő

    Karácsonyi üdvözletek – Gobbi Hilda sorai

    2020. december 25., péntek 06:41

    Karácsonyi üdvözletek címmel írt 1972 telén a Film, Színház, Muzsikában Gobbi Hilda. Az ő sorait idézzük.

    Lendvay utca 13., Ódry Árpád Színészotthon, Gobbi Hilda és Kende Paula színművésznők a karácsonyi ünnepségen. / Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György

    Karácsonyi üdvözletek

    Visszajött…

    A szeretet ünnepén az ember rendszerint üdvözli mindazokat, akiket szeret… Lapok, levelek elmentek, de néhányat visszahozott a posta: „Nem kézbesíthető.” Megkértem barátaimat, tétessék közzé, hátha eljutnak hozzájuk soraim!

    Ódry Árpád igazgató úrnak, Bp., V. kerület Rudolf Tér 2.2.sz.

    Igazgató úr!

    Kezembe került a Színművészeti Akadémián elmondott búcsúbeszéde, amellyel minket növendékeket 1935-ben elbúcsúztatott… Szeretném megköszönni néhány mondatát pályám delén – amellyel útnak indított! Így szólt: „A színész, aki biztosítani akarja magának a művészi élet tartósságát, lelkének fejlődését a határtalan felé, maradjon hű a színpadhoz, mert a színpad bármily alakuláson esik keresztül, azért alakul át, hogy a színész legyen a központja a maga teljességében. Kedvező körülmények között gondtalan életet könnyedén találhat a színész más téren is, de akinek a lelkében szomjúság ég, akinek örömet tud okozni a nehézség leküzdése, boldogságot annak csak a színpad világa adhat.”

    Köszönöm igazgató úr! Jó éjszakát!…

    Somlay Artúr

    Somlay Artúr művész úrnak Bp., XI. kerület Ménesi út 71.

    Argyél!

    Kaptam egy üveg vörös bort karácsonyra… Gyűlölöm a vörös bort!… Maga az oka! Egyszer közösen tiltakoztunk valami szörnyűség ellen – elutasítottak – rémülten vettük tudomásul… Megittuk az egy liter vörös bort és újra kértük!! Közben figyelmetlen voltam – nem vettem észre – hogy Juhász Ferenc Apám című versének elmondása közben a rádió stúdiójában zokogva mondta el az utolsó sorokat.

    „Nekem messzire kell menni…”

    „Ne felejtsd soha apádat…”

    „Gyerek, dolgozni akarok!”

    „Az embereket szeretni…”

    „Most jönnek a legszebb napok.”

    „Anyátokat szeressétek!”

    „A szívemben féreg lakik…”

    „Fiam, nagyon szép az élet…”

    „Botom tedd a koporsómba, tudod, amit még te hoztál.”

    „Engemet már nagyon várnak…”

    „…a pártot soha… Hazádat…”

    Aztán újra nem sikerült a kérvény… Jaj nekem, nem voltam ott…

    Még egy kis vörös bor és…

    No, még csak annyit, hogy azóta csak fehér bort iszom.

    Örök barátja:
    Gobbi Hilda

    Makay Margit, Jávor Pál, Tőkés Anna

    Tőkés Anna színművésznőnek Bp I. Kerület Lóczy Lajos utca 13.

    Anikó Szívem,

    Elnézésedet kell kérnem egy régi vitánkban… Neked volt igazad. Emlékszel?…

    Volt egy kis házad, kerted! Én meg csak jöttem, mentem, tettem, vettem… Húztalak, cibáltalak: „Mi a fenének az a kő… Mit csinálsz a földdel? Megeszed?” Most van egy kis házam és kertem… Kezdem sejteni, kezdem sejteni, hogy mikor s hogyan nyessem vissza a rózsát, mikor szomorú a föld, s mikor éhes a trágyára, hogyan kell megóvni a kis fákat, hogy meg ne zabálja a nyúl…

    Juszt László beszélgetése Gobbi Hildával 1987 karácsonyán készült, Gobbi rózsadombi házában, egy hideg, téli délelőtt. Ez volt az utolsó vele készült interjú a félévvel később bekövetkezett halála előtt.

    Kezdek érteni a malterhez, a bitumenhez, a cementhez és szakszerűen érzékelem a szárazságot és a fagyot. Lehet, hogy öreg lettem?… Nem tudom… de ezt el kellett mondanom neked, kedvesem!…

    Forrás: Film, Színház, Muzsika

    - Színházi pillanatok az Instagramon -