Schneider ZoltánPogány JuditCsikos Sándor
  • facebook
  • instagram
  • 2024. április 18., csütörtök
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    Podcast Karalyos Gáborral: „Muszáj volna számot vetni és elgondolkodni”

    2021. október 13., szerda 16:16

    Karalyos Gábor (Moszkva tér, Coming out, Poligamy, Seveled… színész egy önfenntartó ház és önellátásra alkalmas kert kialakításával foglalatoskodik két előadás között.

    A Budapest TE meg ÉN podcastban erről, a Vegán hegylakó elnevezésű oldaláról és arról is mesél, hogyan váltott életmódot, hogyan került a „telkesek” közé a Csúcshegyre. Azt is megosztja velünk, hogy milyen küzdelmekkel kell szembenéznie egy elvadult, öreg gyümölcsfákkal teli kert újjáélesztésekor.

    Gábor és a vegán életmód

    Gábor egy vegánságról szóló előadás megtekintése után, erős érzelmi sokk hatására hagyta el az állati eredetű ételeket. 

    „Ott állt össze minden információ a vegánságról, éreztem, hogy nem fogok tovább úgy élni, mint addig.

    Az egyik kulcsmondat, amit kaptam, az volt, hogy attól, hogy valamit kulturális hagyományként örökségül kapunk, mert így történt évszázadokon, évezredeken keresztül, még nem biztos, hogy etikus is. Hiszen van egy csomó olyan hagyomány, amiről azóta kiderült, hogy nem etikus, és amiben az emberiség lépett és változtatott is, ide sorolhatjuk többek között a rabszolgaságot, a nők elnyomását is.”

    Hogy indult a Vegán hegylakó oldal?

    „Eleinte elkezdtem iszonyú harcos módon, vérvegánként téríteni. Aztán szép lassan rájöttem arra, hogy ezzel a lehető legrosszabbat teszem a mozgalom számára, és jobb, ha az ember inkább példát mutat. Sokkal több jó beszélgetés született akkor, amikor az emberek arra kérdeztek rá, hogy mit eszem. Ennek mentén tudtam legjobban példát mutatni, így indult el a Vegán hegylakó oldal is.”

    Fenntartható visszafejlődés

    Gábor a harciasságát ugyan visszafogta, de véleményét nem rejti továbbra sem véka alá: 

    „Azt érzem, hogy a világ túllépett egy határvonalon, muszáj volna számot vetni és elgondolkodni. Egyfolytában jönnek ezzel a fenntartható fejlődéssel, de szerintem már nem erről van szó, itt már fenntartható visszafejlődés kéne.

    Csak az baj, hogy ez egy pejoratív fogalom, pedig az, amit fejlődésnek hívunk, egy önmaga farkába harapó kígyó. Tényleg fenntarthatatlan, hogy 1800-ban a Föld lakossága 1 milliárd ember volt, 1900-ban 1,5 milliárd és 2000-ben átléptük a 7,5 milliárdot, és ekkora számú emberhez tartozik 70 milliárd haszonállat, ami össztömegét tekintve többszöröse a vadon élő állatoknak.”

    Gábor panelgyerek volt, de családja nagyobbik része kertes házban élt, így nyaranta néhány hetet el tudott tölteni növények és állatok környezetében. Volt néhány jó kert-élménye, így nem volt kérdés, hogy felnőttként majd akar egyet magának is.

    „Amikor szabadúszó lettem, a székhelyemet áthelyeztem egy Kaposvár melletti kis faluba. Amikor visszajöttem Pestre, akkora hiány támadt bennem, hogy elkezdtem cserepekbe gyömöszkélni fűszernövényeket a gangon, hogy legalább menjen egy kis föld a körmöm alá, és érezzem azt, hogy élőlények között vagyok. Aztán egy éjszaka alatt úgy döntöttem, hogy kiköltözöm a városból.”

    Gábor füvet csak ott nyír, ahol szükséges, élvezi, hogy vadvirággal van tele a kertje, és az élősködők ellen sem lép fel túl erősen. „A gyümölcsfákhoz nem volt sok közöm, ezeknek a zöme beteg is. Permetezni nem fogom, de teremnek, engem nem zavar, hogy húsz láda alma negyedét ki kell farigcsálni. Megnyugszom attól, hogy osztozkodom más élőlényekkel az ételen, inkább az lenne gyanús, ha senkit nem érdekelne az én almám.”

    A ház, ami rá várt

    Gábor sorsszerűnek érzi, hogy rátalált arra a házra, amiben most él, pedig, ahogy mondja, egy kertészeti könyvben a Milyen telket ne vegyünk? címszó alatt biztosan az elsők között állna az övé, hiszen ez egy nadrágszíj parcella, elvadult gyümölcsössel, régi házzal.

    „Be se kellett mennem a kapun, már az utcán állva tudtam, hogy megérkeztem. Később derült ki, hogy miért volt ez az érzés. Például, az első őszön be akartam gyújtani a vaskályhába, ami mellé még oda volt készítve az előző lakó gyújtósa is. Ahogy kihúztam az első összetekert újságot, az egy keresztrejtvény volt, aminek a közepén megfejtésként ott virított az én fejem.”

    Kérdések, amelyekre választ kapunk még a podcastban:

    Hogy függ össze a kecskementés és a vegánság?
    Mit evett Gábor a váltás után, és mit most, évek elteltével?
    Mi a leggyakoribb kérdés, amit feltesznek neki a vegánságáról?
    Miért nem szeret vitázni a húsevő-vegán kérdésről?
    Hogy született a Vegán hegylakó oldal?
    Gábor szerint mi az a fenntartható visszafejlődés?
    Hogy lett Gábor panelgyerekből külvárosi kerttulajdonos?
    Miért menekült a városból?
    Hogy oldotta meg vezetékes víz hiányában a vízellátást?
    Hogyan lehet optikailag segíteni egy 10 méter széles, 130 m hosszú telken?
    Mi az a komposzt toalett és hogyan működik?
    Kik a „telkesek”?

    Fotók: Karalyos Gábor / Vegán hegylakó Facebook oldal

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram