Dramaturgnak indult, aztán egyre többször rendezett is. A kísérletezés vágya vezette ki a kőszínházakból, de mára több rendezéssel is visszatért. A Freeszfe oktatója, s az improvizáción alapuló módszerét immár sokan alkalmazzák. Czenkli Dorka kérdezte a Magyar Narancsban.

A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható. Szerző: Czenkli Dorka

2017-ben Bodó Viktorral és alkotótársaival Moszkvától Pekingig utaztak a Transzszibériai expresszel. Az erről írt darab ősbemutatója Frankfurtban volt, itthon pedig Novák Eszter rendezte meg a Katona József Színházban. Arról is faggatták, miért döntöttek úgy, hogy megcsinálják itthon is: „Eszter választotta. Megnézett nagyon sok darabot, és aztán egyszer csak felhívott, hogy ezt szeretné megcsinálni. Azt hiszem azért, mert szeret végletes ellentétekben gondolkodni. Fantasztikus manuális készsége van, teljesen másfajta, mint Bodónak, másképp tud tablókban fogalmazni. (…) A próbák során egyszer csak észrevettük, hogy mivel ez egy szorongásdarab, abszolút benne van az a fajta sötétség, amely a háborúval kirobbant.”

Annak kapcsán, hogy tanít a Freeszfén, úgy nyilatkozott: „Amikor kiderült, hogy einstandolják az SZFE-t, a dramaturgosztályommal nagyon hamar eldöntöttük, hogy eljövünk.”

Egyértelmű volt számára, hogy nem akar közösséget vállalni az SZFE új vezetésével: „Nagyon nagy volt a háború, az egyetemfoglalás épp azért volt szép, mert nem gyűlölködésre épült, hanem valaminek az igenlésére. Ugyanakkor észrevettem, hogy megmérgezte a lelkünket. Amióta eljöttünk, szabadok vagyunk, ez csodálatos érzés. Lehet, hogy nincs pénzünk, ingyen tanítunk, ám még így is ez a legjobb üzlet. De hangsúlyozom, vannak olyan osztályok, ahol nem volt megoldható, hogy eljöjjenek, túl sokan vannak, túl sok a készségtantárgyuk. Ott dolgoznak továbbra is, és nagyon jó viszonyt ápolunk. Függetlenül az ottani hivatalos tanrendtől, sok a közös munkánk, megmaradt a szeretetteljes emberi és munkakapcsolat közöttünk.”

„Döbbenetesen sokat dolgozunk ingyen, de mindez hozzátartozik a Freeszfe akcionista jellegéhez, az egyetemfoglalás ethoszához. És erőt is ad” – tette hozzákárváti Péter.

A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható. Szerző: Czenkli Dorka