gate_Bannergate_Banner
Györgyi AnnaRózsavölgyi SzalonZnamenák IstvánTrokán Nóra
  • facebook
  • instagram
  • 2024. november 21., csütörtök
    banner_bigBanner4

    Kerényi Miklós Gábor az ATV-ben magyarázza ki magát a zaklatási vádakból

    2022. november 19., szombat 21:57

    „Öt éve indult a metoo-kampány, az áldozatoknak lett hangjuk, az elkövetőknek lett arcuk. Néhány, különböző súlyú és következményű ügy nálunk is feltűnést keltett ugyan, de kétséges, végül mire jutott vele a társadalom. Akiknek a neve viszont szóba került, ők kétségkívül megbélyegzettek lettek. Egy közülük bátran áll a nyilvánosság elé, kétségkívül kockázatot vállalva. Ő a ma esti vendégem: Kerényi Miklós Gábor!” – így vezette fel péntek esti, Húzós című ATV-s beszélgetős műsorát Rónai Egon. A 444.hu beszámolóját idézzük.

    „A vendég az a Kerényi Miklós Gábor, akit 2017-ben erőszakkal és zaklatással vádolt több színész is, akikkel az Operettszínház volt művészeti vezetője anno együtt dolgozott. A műsorban Kero „a saját narratíváját” ismerteti a zaklatásokkal kapcsolatban egy férfi műsorvezetőnek, mindezt a #Metoo 5. évfordulójára. (…)” – írja a 444.

    Mint ismert Maros Ákos egykori színész, táncművész és televíziós műsorvezető a #Metoo kirobbanása után arccal-névvel állt a nyilvánosság elé, hogy elmesélje, Kerényi 1994-ben Szegeden büntetésből elverte a meztelen fenekét egy vállfával. Kerényi ekkor rendező volt, Maros pedig egy 18 éves pályakezdő.

    Bár hivatalosan senki sem tett feljelentést, Lőrinczy György, az Operettszínház akkori igazgatója nem sokkal ezután megerősítette, hogy Maroson kívül más tanúk és áldozatok is jelentkeztek, és Kerényi is elismerte, hogy van alapja a vádaknak. Ezek alapján döntötte el a színház igazgatósága, hogy azonnali hatállyal kirúgja a rendezőt, aki végül nyolc havi fizetéssel távozott

    A műsorban a rendező többször is azt mondja, hogy az Operettszínház belső vizsgálata semmit sem tudott felmutatni ellene, és a felhozott vádakat valamiféle karaktergyilkosságnak állítja be. Szerinte kollégái egy bizonyos „közhangulat miatt” nem álltak ki mellette, a sok vele kapcsolatos történetükből „csak az egy rosszat mesélték el”.

    „A rendezőnek és a riporternek gyakorlatilag a műsor teljes ideje alatt sikerül gázlángolnia az áldozatokat és azokat, akik felszólaltak Kerényi bántalmazásai ellen. 

    A „gaslighting” a bántalmazásnak az a formája, amikor a bántalmazó úgy akar manipulálni, hogy kétségeket próbál ébreszteni a másikban.

    A bántalmazottak pedig nem kaptak lehetőséget, hogy megszólaljanak a műsorban” – fogalmaz a 444.hu.

    A riporter és a rendező kedélyesen elnevetgélnek azon, hogy Kerényi egyik kollégája pár hete azt mondta Rónainak, hogy a rendező ugyan mindig is elviselhetetlen volt, de „héttől tízig igaza volt, és a színészt a taps mindenért kárpótolja”. Erre pedig már Rónai mondja, hogy szerinte a színész az előadás után már nem is emlékszik, hogy mi volt a próbán, mert hát „a siker az ilyen”.

    Kerényi az adásban többször is hangsúlyozza, hogy ő semmilyen bűnt nem követett el, sőt, Rónai azon kérdésére, hogy bűnös és áldozat-e egyszerre (!), egyből rávágja, hogy  „bűnös nem vagyok”. Azt pedig, hogy az ártatlanságát kell bizonygatnia, egyenesen az inkvizícióhoz hasonlítja.

    Az Operettszínház egykori munkatársai közül nem Kerényi Miklós Gábor az egyetlen, akit zaklatási ügyek kapcsán vád ért. Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház jelenlegi igazgatóját a teátrum több egykori dolgozója szexuális zaklatás és verbális bántalmazás eltussolásával vádolta meg.

    Még 2020-ban jelent meg az Indexen egy cikk, amelyben öt operettszínházi dolgozó arról számolt be, hogy Kriza Zsigmond ügyvezető igazgató megalázó kommunikációja elviselhetetlen munkakörnyezetet teremtett a színházban, míg egy másik ott dolgozó azt állította, Kriza elfogadhatatlan megjegyzéseket tett a testére és a szexuális életére.

    Az Indexnek többen is azt állították, hogy

    jelezték Kiss-B. Atillának a zaklatást, de ő nem tett semmit, sőt a szexuális zaklatás áldozatát zárt ajtós, négyszemközti tárgyalásra küldte a zaklatójához.

    Az ügyvezető aztán egy év után távozott, és ugyan az Emmi később vizsgálatot indított az ügyben, de arra jutottak, hogy nem történt zaklatás.

    Az áldozatokat NEM hallgatták meg a vizsgálat alatt.

    „Pokol volt bejárni. Tudom, mi az, ami egy színházban belefér, és mi nem. De itt rendszeres volt, hogy a folyosókon sírtak kolléganők; az ügyvezető igazgató minden nővel úgy beszélt, mintha tárgyak lennének, ráadásul teljesen kiszámíthatatlan volt. Olyan volt ott dolgozni, mint egy idegőrlő érzelmi sakkjátszma, ahol, ha egyáltalán szóba állnak velem, minden szavamra vigyáznom kell” –

    írta le a légkört akkor az Operettszínház egyik munkatársa, és „ezek még csak a dolgos hétköznapok: a hatalommal való visszaélésről és a szexuális zaklatásról szóló beszámolók csak ez után következnek” – fogalmaz cikkében az akkor még Indexes Kovács Bálint. 

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram