Kesselyák Gergely karmester közösségi oldalán tudatta, hogy ő is indul az Operaház igazgatói pályázatán.

Kesselyák Gergely úgy fogalmaz:

Beadtam pályázatomat a Magyar Állami Operaház főigazgatói pozíciójának betöltésére.Huszonhét éve, huszonötévesen vezényeltem először az Erkel Színházban. Ma már elmondhatom: életem nagyobb részét töltöttem az Opera közösségében. Itt élek, ide tartozom, őket szeretem. Több mint hétszáz előadást vezényeltem itt. Ismerem a társulatban rejlő óriási potenciált, amit helyzetbe lehet, és kell hozni.

Dolgozatomat azzal kezdem, hogy Jonas Kaufmannt és Peter Gelbet, a Metropolitan Opera intendánsát idézem. Hiányolják a „fülnek kellemes” kortárs operaműveket. Tavaly, 2022-ben. Én 2011-ben fordultam kiáltványban a világ zeneszerzőihez ezzel a problémával. Igazgatásom alatt a Bartók Plusz Operafesztivál 4 operaíró versenyt rendezett a kiáltvány szellemében, de a hazai zenei élet egésze inkább a nemzetközi operaélet akkor aktuális hangadóira figyelt.Mostani pályázatomban egy reális, a gazdasági helyzettől nem függő víziót, eszmeiséget vázolok azért, hogy 2033-ban ne másokat kelljen idézgetnünk.

Mi, magyarok kicsinyhitűek vagyunk. Mindig utólag derül ki számunkra, hogy lett volna saját utunk, feladatunk, missziónk, kötelességünk. Pedig nincs ma érvényes zene a mi Bartókunk hatása nélkül, Kodályunk maga A zenepedagógia, Amerika csodált zenei életét pedig nagyrészt magyar karmester-generációk munkássága hozta létre. Bármely víziót csak a szakmaiság alapján lehet megvalósítani. Mert a szakmaiság a Világ Teremtett rendje. Ezzel a renddel együttműködve „mennek a dolgok”, nélküle nem.

A szakmaiság fonalát megragadva minden egyértelműen következik a legapróbb részletig: a színházi gondolkodás, abból a társulatiság, abból a közösség ciklikusan megújuló kollektív erejének fontossága, abból a nyári feltöltődés szakmai jelentősége. És mindenek felett: a minőség mániákus előnyben részesítése a mennyiséggel szemben. Csak a szakmaiság szempontjainak prioritást biztosító színházvezetési modell képes a társulatban rejlő lehetőségek felszabadítására, az egyéni és a kollektív tehetség helyzetbehozására. Mindennek végső célja: a csodát visszaadni a közönségnek – új operaművek, a szerzői szándékot tisztelő rendezések és zökkenőmentes, katartikus előadások formájában.

A művészi álmok megvalósításának alapja a sziklaszilárd gazdasági tervezés, jelen helyzetben válságmenedzsment. Széles hatáskörrel felruházott főigazgató-helyettesi és gazdasági igazgatói szerepkörben Mádi Zoltánra számítok. Életrajzában se vége, se hossza a gazdasági- és bankszektorban betöltött igazgatói pozícióknak. Huszonöt évet dolgozott különböző színházak gazdasági és ügyvezető igazgatói munkakörében, biztosként gazdasági krízisbe került színházak helyes pályára állításában. Polgármesterként sikeresen vezetett megyei jogú várost is.

A szintén huszonöt év színházi vezetői tapasztalattal rendelkező Herczeg Tamás ügyvezető igazgatóként erősíti a menedzsmentet. Balettigazgatónak a nemzetközi tekintélyű Harangozó Gyulát nyertem meg. Feladata a magyar balettszakma konszenzusának helyreállítása, és az új vezetői generáció kinevelése. Folytatnám a munkát a jelenlegi főzeneigazgatóval, Kocsár Balázzsal.

Személyemet támogató leveleket nem gyűjtöttem. Misszióm támogatására kértem nyilatkozatot azoktól, akikkel konkrét projekten kívánunk együtt dolgozni: a Zeneakadémiától, a Magyar Táncművészeti Egyetemtől, Puccini szülővárosának polgármesterétől és a Luciano Pavarotti Alapítványtól. Ilyen módon támogatóim: Dr. Vígh Andrea, rektor; Fodorné Molnár Márta, rektor; Kiss János, elnök; Mario Pardini, Lucca polgármestere; Nicoletta Mantovani (Luciano Pavarotti özvegye), elnök. Köszönöm támogatásukat, Önöknek pedig a figyelmet!A belső borító képébe belenagyítva megismerhetik pályamunkám legfontosabb tartalmi elemeit.