Fábián Pétert új bemutatóra kérte fel Feuer Yvette, a Láthatáron Csoport vezetője. Péter szabadkezet kapott a témában, annyit tudott, hogy a háborúról és a szolidaritásról akar beszélni, mert nem tud másról beszélni – mint mondta. De nem úgy, hogy az Ukrajnában zajló háborúról alkot egy darabot. Történelmi előképet keresett, majd írt egy színművet, ami a 2500 évvel ezelőtti görög-perzsa háborúkban játszódik, Ténosz görög szigetén, egy családban. Így született meg a Kenyértörés című előadás, melynek bemutatója szeptember 23-án lesz a Szentendrei Teátrummal együttműködésben a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban. Az előadást fiataloknak és felnőtteknek ajánlják, tantermi előadásként is szeretnék játszani, de októberben a Jurányi Inkubátorház Táp termében is látható lesz. 

Ha Fábián Péter darabot csinál valamiről, akkor új módon néz a témára, és nem sablonos válaszokat ad. A Kenyértörés teljesen politikamentes és „megmondom mi a helyes” mentes másfél óra, nyugodtan nézze meg mindenki, bármit is gondol, bármelyik háborúról. 

Tandráma Bertold Brecht nyomán, olvasható a Kenyértörés alcímében. Beleírtad Brecht valamelyik jelenetét, szereplőjét?

Nem akartam konkrét cselekményt elcsenni a mestertől, ezesetben a Brecht-i hatásmechanizmust jelenti a „nyomán”, ami a következő: van egy komoly és konkrét morális kérdés, amit beleágyazunk egy példázatba. Mint például a legkedvesebb darabomban, a Szecsuáni jólélekben, ami szerintem a világirodalom egyik legtökéletesebb drámája. 

Ha most bármilyen háborúról beszél bármilyen alkotás Európában, akkor a mellettünk zajló háborúról beszél. 

Igen, akaratlanul is, ez megkerülhetetlen. A mi történetünk a Krisztus előtti V. században játszódik. Kerestem egy olyan résztvevőt a görög – perzsa háborúkban, amelyik nagyon sokáig volt semleges. Hérodotosznál, és más forrásoknál is rábukkantam egy kis városállamra, Ténosz apró szigetén, amelyik a marathoni és a thermopülei csatába nem szállt be, csak a harmadikba, a szalamiszi ütközetbe. A ténosziak olyannyira kimaxolták a tépelődést, hogy részt vegyenek-e az ügyben vagy sem, hogy csak a csata reggelén jelentek meg a hadszíntéren, egyetlen hajóval. És mivel ez győztes csata volt, felkerültek a dicsőségoszlopra. Mi, 2500 év múltán azt látjuk, hogy a ténosziak hősök, kiálltak a hellénekért. Igen ám, de aznap reggel még nem lehetett tudni, hogy ez jó ötlet-e. Mert ha a perzsák nyernek Szalamisznál, akkor biztos, hogy a kor szokása szerint, ezen a pici városállamon is rettenetes revansot vesznek. És el is értünk ahhoz, ami engem izgat az egészben: a dilemmához, ami egyéni és társadalmi szinten is itt van a jelenünkben. Nevesül, hogy hogyan viszonyuljunk a vérontáshoz. A skála egyik végén az van, hogy fegyvert kell ragadni és kiállni a megtámadott mellett, a másik végén pedig, hogy ez nem a mi ügyünk, maradjunk ki az egészből. És középen van egy képlékeny, furcsa, nehezen definiálható hozzáállás, amit az európaiak elneveztek szolidaritásnak. Ezeknek a formáit, visszáságait vizsgáljuk meg, egy teljesen hétköznapi család életén keresztül. Ellentétben Brecht tandrámáival mi nem mondjuk meg a frankót. Ha minden jól megy, az előadás egy vitába fog átmenni, ahol a nézőkkel közösen beszélgetünk a dilemmáról.

A szöveget teljes egészében te írtad? 

Igen, de a színészek persze több kifejezésen is változtattak, mert pontosabbat találtak az általam írtnál. Feuer Yvette, valamint Háda Fruzsina, Varga Orsolya és Csányi Dávid játsszák, a minimalista látványvilágot Zubor Kata alkotta. Az egész produkciónak bele kell férnie egy bőröndbe, hiszen középiskolákba is szeretnénk vinni, osztályszínházként előadni.  

A fiam az egyik szentendrei gimnázium másodikos tanulója. Mit mondjak az osztályfőnökének, miért jöjjön el az osztály a premierre, a szentendrei HBPMK-ba?

A középiskolásoknak érdekes lesz, hogy lehetőség kapnak a filozofálásra. Azt tapasztalom a tantermi előadásoknál, hogy ha a gyerekeknek nem saját magukról kell beszélniük, hanem a kérdés ki van helyezve, sőt, utána együtt lehet rajta filózni, akkor beszállnak, mert ezek a felvetések mindenkit foglalkoztatnak. Mi is vitatkozunk a próbákon, amivel azt a vegyületet keverjük ki, hogy a lehető legösszetettebb dilemma jöjjön létre. Szeretnénk, ha semmiképpen sem lenne előre lejátszva a meccs, reményeink szerint nem fogja azt érezni a néző, hogy ja igen, tudjuk, hogy az alkotók szerint kinek van igaza, de most generáltak velünk a végére egy álvitát. Ez a pakli annyira össze van keveredve, hogy mi sem tudjuk a választ.

És ne felejtsük el, hogy a történelemórán is hasznát vehetik…

Így van, a gyerekek szembesülnek, jobban mondva találkoznak a történelemmel. Ami nem csak a töri érettségiig fontos. Amit ez a 2500 éves sztori elmesél, lényegét tekintve ugyanaz, mint ami most történik. Ez izgalmas dolog, és nem csak a diákoknak. Közben pedig ne vérdrámát képzeljen el a közönség, hanem egy sokszor szórakoztató, ám szikár nyelvű előadást. Amiben a dilemma minél pontosabb megfogalmazása a fontos. 

Szerző: Welbach Lola

Kenyértörés – a Láthatáron Csoport bemutatója együttműköédsben a Szentendrei Teátrummal

Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, színházterem
2022. szeptember 23. péntek, 19h
(A belépőjegyek elfogytak.)

Kenyértörés – Jurányi Inkubátorház Táp Terem

2022. október 20. 20h

Jegyek válthatók: jegy.hu