Ignjatovic KrisztinaSzinetár MiklósLáthatáron CsoportMiskolc
  • facebook
  • instagram
  • 2022. január 22., szombat
    banner_bigBanner3

    Ki segíti át a pandémián a független előadóművészeket? – Interjú Rihay-Kovács Zitával

    2022. január 15., szombat 07:15

    Beszélgetés Rihay-Kovács Zita ügyvéddel, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) Segélyalap-programkoordinátorával.

    Segélyalapot indított a koronavírus-járvány alatt a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ), hogy eseti jövedelempótló gyorssegélyt adjon a szabadúszóknak – művészeti, műszaki területen és adminisztrációban dolgozóknak. Az elmúlt Covid-hullámok alatt huszonegy-millió forintból négyszáznyolcvanegy pályázót támogattak. A szövetség adománygyűjtő kampányáról – amely szeptemberben Civil-díjat kapott – a FESZ korábbi ügyvezető titkárával, Rihay-Kovács Zita ügyvéddel, a Segélyalap programkoordinátorával beszélgetett tartalmi partnerünk, az Art Is Business. Szó esett a kőszínházak szolidaritásáról és arról is, jelenleg miért nincs igénylési időszak.

    Semelyik előadó-művészeti ágnak nem tett jót a pandémia. De a független területen dolgozóknak, a „nem munkaviszonyban” lévőknek óriási nehézséget jelentett, hiszen állami vagy önkormányzati munkáltató nem nyújtott nekik védőhálót. Sőt azok a független alkotók, például a dramaturgok, akik kőszínházban próbáltak, szintén nem biztos, hogy pénzükhöz jutottak, ha elmaradt a bemutatójuk – hiába végezték el munkájukat.

    A magyar függetlenek általában hivatásszerűen dolgoznak ezen a területen, nincs máshol főállásuk. Azért, hogy megéljenek, négy-öt helyen vállalnak munkát. Mivel egy nap több próbahelyen is megfordulnak, erősen kitettek a Covidnak. A leállás a kezdetektől azt jelentette nekik: másnaptól nincs bevételük – mondja Rihay-Kovács Zita ügyvéd, a FESZ Segélyalap koordinátora.

    Sokan sokféleképpen próbáltak segíteni nekik. A nemrég elhunyt Lengyel Anna dramaturg például már az első hullámban létrehozott egy Facebook-csoportot, A színházban dolgozom, de máshoz is értek címmel. Innen nőtt ki például a Dr. HorKer, amely Horgas Péter látványtervező és Kerekes Viktória vállalkozása, és az egyedi újratervezés/újrakertezés szlogent kapta – meg rengeteg munkát.

    Az első három hullám alatt volt, aki depresszióban ült otthon, és várta, hogy vége legyen a járványnak. Más a gyerekeivel tanult. Aztán a futárszolgálatok is tele lettek színészekkel. „Nagyon szerettünk volna munkát találni sokaknak, de nem ment, és ezt sajnálom” – mondja Rihay-Kovács Zita. – A mentőknek, valamint a minisztériumnak – ha már egy helyen van kultúra és egészségügy – például felajánlottuk, a jól beszélő művészek diszpécseri szolgálatot vállalnának, amikor a beugró orvosi egyetemistáknak éppen vizsgaidőszakuk van. Mondták a mentőknél, hogy nincs forrásuk a munkaerő-felvételre.”

    A 126 aktív tagot számláló FESZ több javaslatot is tett a színházi háttérszakmákban dolgozók és a vállalkozók bevételkiesésének kompenzálására az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI). De akkor még az volt az elv, hogy magyar ember nem fogad el segélyt. Kicsit késve, 2021 őszére alakították ki az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatását, és ez a vállalkozóknak egyszeri, kétszáztizenkilenc-ezer forintos támogatást jelentett.

    Ami már a kezdetektől igen sikeresnek bizonyult a szakmai és érdekképviseleti szervezet tevékenységében: a Segélyalap működtetése, amely gyorssegélyt adhatott a rászorulóknak, főként a háttérdolgozóknak. Annyira, hogy a tavalyi második hullám – Támogassuk a színházi dolgozókat!kampánya Civil Díjat nyert a legsikeresebb adománygyűjtő kampány kategóriában. Ez remek visszajelzést jelentett a FESZ-nek, mert megerősítette őket abban, hogy van mozgatható közösségük.

    Azért hozták létre ezt az alapot, mert a színészek az Előadóművészi Jogvédő Irodához (EJI) és a Színházi Szolidaritási Alaphoz (a tőke legnagyobb részét a Thália Színház tette bele) is fordulhattak segélyért, a háttérben dolgozók és az alkotóművészek azonban nem pályázhattak ide. A Segélyalap elindításánál néhány kérdést tisztázni akartak, például, hogy a függetlenek érdekképviseleti szervezete gyűjthet-e kőszínházban foglalkoztatott díszletmunkásnak. A kuratórium megszavazta, hogy igen, mert nekik is szükségük van rá. Amikor később már olyan lehetőségek indultak, mint a Petőfi Irodalmi Múzeum Hangoskönyv-projektje vagy az NKA alkotói támogatása, akkor úgy döntöttek, főként a függetlenekre koncentrálnak. Az igénylőket kérdezték arról, inkább több embernek adjanak kevesebb pénzt vagy fordítva. Az igénylők úgy döntöttek: többeknek kevesebbet, és ezért lett egyszeri ötvenezer forint a megszavazható összeg, amely 2020 karácsonyára hetvenezer forintra nőtt.

    A segélyigénylést elbíráló kuratóriumot úgy alakították, hogy többféle szakma képviselje magát benne: dramaturg, színházi műszaki, független, befogadó színházi szakember, menedzser. Ettől függetlenül sokszor érte őket az a vád, hogy belterjesen osztják a pénzt. Pedig nem szubjektív, hanem kérdőíves igénylőlap alapján ítélték meg a rászorultságszintet: hány gyereket nevel, mennyi a kiadása, bevétele volt az adott hónapban?

    „Ami igazán felemelő volt: amikor, hetven ember támogatására volt kerete a FESZ-nek, és a hetvenediknek ugyanannyi pontja lett, mint a hetvenegyediknek, akkor fogta magát a kuratórium, összedobta a hiányzó összeget” – meséli Zita. A Segélyalapba a legtöbb támogatást a FESZ-tagok adták. Pont azok, akik nincsenek jól kipárnázva állami támogatással. A Stúdió K Alapítvány az első évben egymillió forintot adományozott. Volt olyan független területen dolgozó művészeti munkatárs, aki azt mondta: „most van pénzem, havi ötvenezret beteszek azoknak, akiknek nincs”. A kőszínházak közül pedig mindig ugyanattól a négytől érkezett segítség. Konkrét színházi intézménytől csak az Örkénytől, amely több gyűjtést rendezett a függetleneknek, és milliókat kaptak tőlük, illetve a közönségüktől. Egy-két társulat szintén fontosnak tartotta a segélyezést, de ők a színházon belül indítottak hasonlót az ottani dolgozók támogatására. Ezt teljesen rendben lévőnek tartja a programkoordinátor, aki hozzáteszi: „Az viszont fura volt, amikor válasz sem érkezett a kérésünkre. Ennyire nem lehet rossz a címlistánk.”

    Az első hullámnál a négy és fél milliós Örkény-adományt tizenkétmillióra kiegészítették magánszemélyek és szervezetek támogatásának köszönhetően, ezt három hónap alatt osztották szét. A második hullámban pedig egy magánmecénás, aki anonim akart maradni, kétmillió forintot ajánlott fel, és ahhoz kellett hozzágyűjteniük. De mivel ekkor csak csepegtek a pénzek, adománygyűjtő kampányt indítottak nagykövetekkel – ebből több mint ötmillió forint jött össze az adjukossze.hu oldalon. Ebből az összegből, valamint a FESZ Segélyalap számlájára érkező további négy és fél millió forintból több mint kétszáz kollégának nyújthattak áthidaló támogatást a második hullámban. Körülbelül nyolcszáz magánadományozójuk volt.

    Most az erősen felfutó negyedik hullámnál tartunk a Covidban, jelenleg nincs gyorssegély- igénylési időszak. Ezt azzal indokolja Rihay-Kovács Zita: „Úgy látjuk, még mindenki dolgozik. Van kétmillió forintunk, aminek nagy részét legutóbb kaptunk az Örkény Színháztól, és abban maradtunk, hogy nem költjük el, hanem tartalékoljuk arra az esetre, ha megint nem lehet dolgozni.”

    Beszélgettünk arról is, sokan elhagyták a pályát az elmúlt több mint másfél alatt. Főleg a műszakiak közül. Aki szakmunkás végzettséggel és tapasztalattal bír, bárhol elhelyezkedhet. Így sokan rájöttek, miért dolgoznának folyamatos stresszes munkahelyen, ha sokkal többet kereshetnek az eredeti – nyugalmasabb – szakmájukban. A probléma mindebben az, hogy a területről korábban is folyamatosan vészjelzések jöttek: rengetegen hagyják el a pályát, és se utánpótlás, se megfelelő képzés nincs.

    A FESZ körülbelül évi ötmillió forint tagdíjat gyűjt be, ebből működnek, de a Covid-helyzet miatt az elmúlt két évben a tervezettnél kevesebb tagdíj folyt be. Pályáznak projektekre, és az EMMI-től minden évben kérnek pár millió forint működési támogatást és kapnak egyet – nem túl harmonikus a kapcsolatuk. Azaz a FESZ szakmai-érdekképviseleti kérdéseire, felvetéseire megdöbbentő módon legfeljebb formális válaszok érkeznek. Tavaly a Magyar Művészeti Akadémiához is pályáztak, ez mindig kritikus kérdés a szövetségben az MMA létrehozásának körülményei miatt, korábban bojkottálták is a pályázataikat. A FESZ elnöksége úgy döntött: ha az állam a Covid miatti hátrányokat enyhítendő az MMA-hoz rendelt pénzt, akkor ott kell kérni. Az idén meg a Nemzeti Művelődési Intézethez rendelte, tehát hozzájuk fordultak.

    Ha elmúlik majd egyszer a pandémia, akkor a Segélyalapot megtartják, de átalakítják: meghatározott időszakokban és rendkívüli helyzetekben is lehet majd gyorssegélyért pályázni.

    Kép: Rihay-Kovács Zita (fotó: Hurta Hajnalka)

    A cikk a nyomtatott Art Is Business magazin 2021. decemberi számában jelent meg először.

    Még több kulturális tartalom az Art Is Business oldalán!

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2022 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka