SZFEKurta NikéFekete ÁdámJózsef Attila SzínházSzinetár Dóra
  • facebook
  • instagram
  • 2020. október 29., csütörtök

    “Kiállok azok mellett, akik az autonómiáért küzdenek” – Színházban is fog rendezni Reisz Gábor

    2020. október 15., csütörtök 11:04

    Az SZFE-ügyéről és alkotásról is kérdezte Reisz Gábor filmrendezőt Papageno és az ELLE.

    A felvételiről szólva a magazinnak elmondta: “A bátyámat akkor láttam először sírni, a szüleim pedig félreálltak az autópályán, mert nem akarták elhinni, amit a telefonba mondok, hogy felvettek az SZFE-re. Nagyon sokat vitatkoztam az egyetemmel, sokszor hőbörögtem, de az sosem volt kérdés, hogy mérhetetlenül büszke vagyok arra, hogy ide járhattam. Azt tudtam, hogy 10 millió futballszakértő országában élünk, de azt nem, hogy ezek mind a film- és színházművészeti oktatáshoz is értenek. Irtózatosan bosszant, ami történik. Az épületben voltam az egyetemfoglalás estéjén, és hihetetlenül jó energiákat tapasztaltam a diákok körében. Hiába voltak gondjaim az egyetemmel régen, a gondolattól, hogy ez az egész szellemiség mehet a levesbe, majdnem elsírtam magam.”

    “Nagyon szeretem a hazámat. Az viszont eléggé zavar, ha meg akarják mondani, hogyan kellene szeretnem. És hogy ebben a szeretetben pont azokat kérdőjelezik meg, akik ennek a népnek a nyelvét, a vizuális vagy színházi kultúráját fejlesztik tovább, azt tényleg kikérem magamnak. Meg azt is, hogy az alapján sorolnak egy oldalhoz, hogy kiállok a diákok és az egykori tanáraim mellett, akik az autonómiáért küzdenek” – tette hozzá-

    A Színház- és Filmművészeti Egyetemről ügye kapcsán a Papageno-nak úgy fogalmazott: “Átformálásra, reformokra biztos, hogy szükség van, bár nekem az a benyomásom, hogy már amióta én végeztem, azóta is nagyon sokat változott. Elsősorban a hogyanokkal van baja mindenkinek. Nem történt egyeztetés az SZFE-vel. Hülye példa lesz, de ha én ki akarok festeni egy lakást, akkor azért előtte csak megnézem, hogy milyenek a falak, van-e beázás, kell-e glettelni és egyáltalán mi áll jól ennek a térnek. Az SZFE esetében nemhogy ezek nem történtek meg, de még abban sem vagyok biztos, hogy szobafestő érkezett a munkához. (…) Itt nem az a kérdés, hogy ki a konzervatív, ki a liberális, hanem az, hogy ez így, ebben a formában, nem egy korrekt, demokratikus eljárás. Nem vagyok a reformok és a megújulások ellensége, de ez nem fair. Fontos, hogy bizonyos értelemben megmaradjon egy pozitív értelemben vett gyermetegség a művészekben, viszont ez semmiképpen nem egyenlő irányíthatósággal” – szögezte le a rendező.

    “A művészeti oktatás pontosan arról szól, hogy a felnőtté válás kényszerűségében, a külvilágot kicsit kizárva, befelé indítson el minket, hogy – ebben az amúgy is a külsőségekre túlságosan összpontosító világunkban – tényleg megismerjük magunkat, a lelki beállítottságunkat.  Arra sarkall, és abban segít, hogy megtaláljuk magunkat, a helyünket a világban. Ennek első stációja pedig az emlékek, a korábbi tapasztalatok, ismeretségek, kapcsolatok alapos feltérképezése. Az érzékenyítő tanításnak, ami szerint minket képeztek, az égvilágon semmi köze az ideológiai oktatáshoz” – fejtette ki Reisz Gábor, aki arról is beszélt, Enyedi Ildikó felszabadította a művészi gátlások alól.

    A kérdésre, mit jelent számára filmrendezőnek lenni, azt felelte: “Az elmúlt nagyjából hat-hét évben élesen szembesülni azzal, mit jelent nemzetközi kontextusban magyar filmrendezőnek lenni, tragikomikus. Ha te magyar filmet csinálsz, az azzal jár – ha lelkiismeretes vagy –, hogy részt veszel az írásban, a próbákon, előkészítésben, aztán forgatás, utómunka, stb. Ez a legjobb esetben is minimum másfél év. Arról nem is beszélve, hogy totálisan mínuszos a munkafolyamat, mert nehezen tudsz megélni abból az összegből, ami rendelkezésre áll. Akkor működik jól a filmrendezőség egzisztenciális szempontból, ha csinálsz olyanokat, aminek egyébként semmi köze a filmművészethez. Nekem nehéz, sőt már-már skizoid állapotba ejtő belegondolni, hogy művészi szándékkal készítem a filmem, ami totálisan ellene megy a sztereotípiáknak, képviselek egy értékrendet, de azért becsúsztatok egy-két reklámot, céges videót. Ez maximálisan felülírja a hitelességet számomra. Meghazudtolja azt, ami ellen ugrálok” – fejtette ki a rendező.

    Azt is elárulta, jelenleg dolgozik egy nagyjátékfilm tervén Berkes Juli producerrel és Jakab Juli társíróval, másrészt a Proton Színházzal készülnek egy előadással, Komolyan röhejes vagyok a munkacím.

    Emellett a Proton Színházzal is dolgozik: “A Rossz versek könyvbe – ami tavaly jelent meg – írtam egy novellát. Ennek hatására megkeresett a Proton Színház, hogy vannak-e esetleg még hasonló írásaim. Írtam jó néhány novellát, amikből kiválasztottunk hármat. Ennek a három műnek a furcsa összefűzése ez a darab egy helyszínnel, ami pedig a hetedik kerületi szórakozónegyed. Magányos, kallódó fiatalokról, szerelmet, társaságot kereső figurákról szól, sok humorral. Remélem. Nem mondanám, hogy egy klasszikus színházi előadás lesz. Nagyon érdekes kihívás a munka, nem rendeztem még színpadon. Másfajta jelenlétet igényel, mint a film” – mondta Reisz Gábor. Az előadásban Kocsis Gergő, Friedenthal Zoltán, Sodró Eliza, Jéger Zsombor, Király Dani is látható lesz majd.

    A teljes interjú ITT olvasható.

    - Színházi pillanatok az Instagramon -