Kiss-B. Atilla: “Annyira belterjessé vált az SZFE-n az oktatás, hogy az már tarthatatlan volt”

A Századvég YouTube-csatornája, a Kontextus vendége volt Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház régi-új főigazgatója, a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára, a Magyar Művészeti Akadémia tagja – számolt be a Magyar Nemzet.

Tosca-, Turandot-, Pillangókisasszony-főszerepet éppúgy énekelt, mint Bánk Bánt, illetve Wagner hős tenorjainak legnagyobbjait – a Párizsi Operától Berlinen át Tokióig. Alighogy bemutatkozott operaénekesként Kolozsváron, 11 év múlva már Barcelonában ünnepelték.

– Hamarabb jöttek szembe velem a lehetőségek, mint ahogy álmodni mertem volna. Nem szerencsésnek érzem magam, hanem úgy gondolom, hogy az isteni gondviselés vigyázza a pályámat a mai napig.  Mindig az adott feladatra koncentráltam, nem arra, hogy mit érek el vele, hanem hogy jól oldjam meg. Tisztességesen le kellett tennem valamit az asztalra, hogy bizonyítsam, nem véletlenül vagyok itt – vallotta karrierje kezdetéről az operaénekes.

Az interjúban szóba került az is, hogy Kiss-B. Atilla az új Színház- és Filmművészeti Egyetemen egy operett-musical osztály indított. Andor Éva kérdésére, mit szólt az egyetem modellváltásához, a főigazgató kifejtette, borzasztóan sajnálja, hogy “a szakmának ezt a fajta rossz hírét keltették és próbálták fenntartani, akik ezt tették”.

– Én azt gondolom, hogy ilyen típusú osztály sok-sok éve nem indult, mint amilyet mi indítottunk, vagy pont ilyen talán soha, de nevén nevezett operett-musical osztály Kerényi Imre óta nem indult. A Dolhai Attila, Peller Anna, Szemenyei János, Tompos Kátya, Nagy Lóránt osztály volt az utolsó ilyen. Az, hogy létre kellett jönnie egy ilyen osztálynak történelmi szükségszerűségi szinten, hogy szakemberek, az Operettszínházban gyakorló művészek tanítják a növendékeket, ez kétségtelen, szükségszerű, vitathatatlan és elodázhatatlan volt. Erre nem volt lehetőség az utóbbi években, nem lehetett várni, mert túl vagyunk a 24. órán. Annyira belterjessé vált az SZFE-n az oktatás, hogy az már tarthatatlan volt. Emiatt jött létre a modellváltó SZFE. Sikerült egy olyan osztályt indítani, amelynek a növendékei már jelentős mértékben felmutatnak egy utánpótlás-garanciát. A bonvivánjaink, primadonnáink az Operettszínházban is érett korban tartanak és teljesítenek, szükség van az utánpótlásra – jelentette ki a főigazgató. 

A beszélgetés végén a színiigazgató megjegyezte, hogy azon van, hogy a fiatalok is a minőségi szórakoztatást az Operettszínházban keressék.

“Én csak azon dolgozom, hogy a szomszéd műfajokból – a táncművészet irányából, a drámai színház irányából, a szimfonikus zene irányból is ugyanolyan értékes műfajként tekintsenek az Operettszínházra és így legyenek olyan sokan, hogy te ne jussál jegyhez, csak akkor ha időben feliratkozol” – nyilatkozta a direktor, akit a társulat 72 százaléka legszívesebben leváltott volna a napokban lezárult igazgatói pályázati folyamatban.