A produkció 2023-ban elnyerte a Színikritikusok Díját a legjobb kőszínházi előadás, a legjobb rendezés és a legjobb férfi epizódszereplő kategóriában.

Móricz Zsigmond 1898-ben játszódó regényének nem egy személy a főhőse, hanem egy társadalmi osztály: a vidéki dzsentri. Szereplői a magyar jómód komondorában bolhaként ugrálnak és pattintják le azt, akivel nem akarnak közösködni.

Az örökös anekdoták és népdalok mellett a változás és a változtatás kérdése lebeg az alföldi ház feszült szobáiban, ahol István nap van minden hétvégén és a mulatság akkor is kivilágos kivirradtig tart, ha közben teli kristálypohárként törnek össze az álmok.

„A folklór mindig ott lappang a mélyben, bármit is csinálok – időről időre pedig láthatóbbá válik. Erősen jelen van ebben az előadásban is, de azért természetesen arra törekedtem, hogy a “duhaj tánc” most szürreális ábrázolás legyen. Mulatnak, persze, mulatnak – de a színészek nem eljátsszák, nem illusztrálják, nem úgy tesznek, mintha mulatnának, hanem ábrázolják a mulatást. Azt szeretném, ha az előadásnak minden ízében sikerülne ábrázolni a Móricz-kisregényben föltáruló világot” – nyilatkozta Horváth Csaba.

„Mindig igyekszem – mindegy, hogy Tar Sándorról van szó vagy Móriczról – az esszenciáját megragadni annak a szövegnek, amivel éppen foglalkozon. Ha arra a kérdésre kell válaszolni, hogy mi az első, ami meg kell, hogy szülessen, akkor az a válaszom, hogy mi lesz a nyelve – hogy milyen nyelven tud megszólalni az előadás. A Kivilágos kivirradtig a múlt századvég Magyarországán, egy minden értelemben rendkívül zárt közegben játszódik. Van egy fontos szereplője a regénynek, a legátus – a küldött -, aki kívülállóként érkezik az alföldi házba, hogy aztán tanúja legyen a katasztrófába forduló István-napi ünnepségnek, amely még el sem kezdődik, amikor megérkezik a hír: a házigazdát, Doby István jószágigazgatót elcsapta a földbirtokos gróf, néhány nap múlva el kell költöznie a birtokról Szegedre, be kell ülnie egy irodába, ott dolgozni és várni a nyugdíját. Ez a drámai helyzet ráadásul akkor áll elő, amikor éppen igyekszik eladni – férjhez adni – a lányát” – fogalmazott a rendező.