Új videósorozat indul a Fidelio.hu-n: Heti groteszk – Koltai Róbert vlogja címmel. A színművész Gellért András novelláiból olvas fel minden héten egyet. Pár perces abszurdok és más mini-drámák – a kanapén ülve. A start alkalmából Canjavec Judit faggatta a művészt.
„Felhívták a figyelmemet Gellért András két könyvére, a Befalazott csőgörényre és a Rúdtáncosnő fegyverére” – meséli Koltai Róbert. „Mindkettőben rövid, szatirikus novellák találhatók, s úgy mondták, az írások kicsit hasonlítanak Örkény egyperceseire. Egy-kettőbe bele is olvastam, és sikoltozva nevetgéltem! De az írások közt nemcsak humorosak vannak, hanem komolyak, szívfacsarók, elgondolkodtatók is. (…)” – tette hozzá.
Arról szólva, mennyire más így, videofelvételeken keresztül kapcsolatba lépni a „láthatatlan” közönséggel, elmondta:
„A nézőtér forró leheletét nem helyettesítheti semmi sem. Fantasztikus erőt tud adni az embernek! Ez most nincsen.”
„Azelőtt minden hónapban egyszer, vagy kétszer találkoztam Kern Andrissal a Balfácánt vacsorára! című produkcióban. A 485. előadásnál tartottunk. Még mindig menne, csak éppen másfél éve nem játsszuk már. Őrület! Kertész Péterrel 8 éves korunk óta vagyunk barátok. Csodálatos színész. Soha nem hívogattuk egymást ennyit, mint most! Már tudunk aggódni egymásért. Ugyanúgy Jordán Tamással. Tartjuk a kapcsolatot, vigyázunk egymásra, fájlaljuk, amit fájlalni kell, és örülünk, aminek lehet” – mesélte az alkotó.
A felvetésre, miszerint időközben az ember – mielőtt még észrevenné – azon kapja magát, hogy nagy öreggé vált, és megszeppenve áll előtte a sok fiatal, elmondta: „(…)
Elhatároztam, hogy most már csakis 20 éves leszek! Hát hogy én jövök ahhoz, hogy már 77 múltam?!
(…) Ezen a pályán magázódni sem lehet, nemhogy túltisztelni! Jólesik, ha valamennyire elismernek, de nem szabad túlzásba vinni. Erős bennem a pedagógiai hajlam, és szeretem a fiataloknak átadni azt, amit tudok a szakmáról. Ezért is fájdalmas látni, ami a Színművészetivel történt és történik. Nem lehet ennyi évtized után azt mondani, hogy nem voltak csodálatos tanáraink és ideológiai oktatás folyt. Dehogy! Nem is tudtuk, mi az! És nekem évtizedek múlva kell igazolnom, milyen csodákat kaptunk mi annak idején? (…)
Az, hogy nálunk két oldal ennyire utálja egymást, a világon egyedülálló! Hogy ennyit gyűlölködjenek…
Igen, ez még a vállamnál is jobban fáj” – szögezte le Koltai Róbert.