A Tok-tok, avagy hogy pattog a kocka? egy igazán merész vállalkozás az Orlai Produkciótól. A francia vígjáték ugyanis mer viccelni kényszeres mániáinkkal, furcsaságainkkal.

Néha akadnak gondjaink – nem csupán a világgal, de önmagunkkal is. Van, hogy mentálisan egy kissé összezavarodunk, instabillá válunk, és szakember segítségét kérjük. Ebből a helyzetből a színházban és a filmen általában nagy drámák születnek. Az Orlai Produkció azonban gondolt egy merészet, és ezt a komoly témát egy vígjátékban viszi színre.

Vegyünk egy csapatnyi ismeretlen embert, tegyük őket egy szobába – esetünkben egy világhírű pszichiáter előszobájába –, és csukjuk rájuk az ajtót. Előbb-utóbb ki fog derülni, hogy mindegyiküknek megvan a maga szórakoztató heppje… Hőseink makacsul ragaszkodnak mentőöveikhez, melyekkel felszínen tudnak maradni a mindennapokban, és amíg várakoznak, egyik mentőöv kerül elő a másik után. Valódi akrobatika, amivel egymás mentőöveit bravúrosan kerülgetve és elkapkodva megpróbálnak igazi csapattá válni. A tét nem kicsi: megtalálják-e a játékszabályt, amellyel együtt és külön-külön is győzhetnek?

Mindannyian elmondhatjuk magunkról, hogy vannak, heppjeink, tikkjeink, neurózisaink – egy felmérés szerint a nyugati világ országaiban minden harmadik embernek van az élete során komoly pszichés problémája! –, ezért nézzük drukkolva ezt a változatos csapatot. Együttérzéssel, mert nem kényszerbetegségek karikatúráit látunk, hanem nagyon is szerethető és ismerős karaktereket, akikre egyszerűen túl sok információ zúdul a világból. És mivel nem tudunk ellenük védekezni, amit nem hasznos tudásként használunk fel, az bizonytalanná és kiszolgáltatottá tesz. A kutatások szerint a neurózisok fő oka ez, a franciák pedig pontosan érzik, hol a határ. Zsigerileg tudják, mit és mennyire lehet elrajzolni, mi számít empatikus humornak.

Ezzel a megértéssel és eleganciával születtek olyan, a maguk műfajában mesterművek, mint a Tok-tok, avagy hogy pattog a kocka?. A darab írója Laurent Baffie francia színész, rendező, forgatókönyvíró, a komédia műfajának francia színházi díjakkal kitüntetett mestere. A komédia bemutatója 2005-ben volt Párizsban, a francia főváros egyik legrangosabb színházában, a Théâtre du Palais Royalban. A siker akkora volt, hogy Franciaország szinte minden teátrumában műsorra tűzték, és elkészült belőle egy filmfeldolgozás is. A történet remekül működik, a darab pedig annyira frenetikus és általános érvényű, hogy néhány éve Spanyolországban is megfilmesítették, ez a verzió a Netflixen is elérhető.

Az előadás rendezője, Paczolay Béla harmadik alkalommal dolgozik az Orlai Produkcióval. Első rendezése 2015-ben az Egyasszony volt, Péterfy-Novák Éva saját történetének monodráma-verziója, amelyet Tenki Réka egy sokszorosan díjnyertes alakításban azóta is folyamatosan játszik. Egy évvel később egy különleges vígjátékkal, a Bocs, félrement!-tel tért vissza hozzánk a film- és reklámfilmrendezésben a legeredetibb látásmódú alkotók közé tartozó Paczolay Béla. A Bocs, félrement! felvételét látva a Broadway-siker szerzője, Billy van Zandt szuperlatívuszokban nyilatkozott az Orlai Produkció egyik legtöbbet játszott előadásáról.

A változatos kihívásokkal küzdő figurákat Pataki Ferenc, Ullmann Mónika, Schruff Milán, Járó Zsuzsa, László Lili, Rohonyi Barnabás és Cseh Judit briliáns színpadi érzékkel keltik életre, a próbafolyamatot a hitelesség érdekében pedig egy pszichiáter szakember is segítette.

„A téma az utcán hever, ebben a világban már mindenkinek van egy kis defektje. Aki azt gondolja, hogy teljesen egészséges, az nézze meg az előadást. Meg fog lepődni” – fogalmazott Járó Zsuzsa, aki Marie-t játssza.

A darabbeli papagájtenyésztőt, Fredet alakító Pataki Ferenc szerint „a történet a toleranciáról is szól. A Tok-tok szereplői nehezen léteznek társaságban. Oda kell figyelni, egyik figurából sem szabad paródiát csinálni. Frednél is mélyre kell ásni, bármennyire is humorosak a helyzetek, amelyekbe akaratán kívül keveredik. Valójában a hétköznapokban bármikor jöhet olyan helyzet, amikor a bennünk levő feszültség, szorongás furcsa, kívülről nézve még akár viccesnek is tekinthető formában oldódik ki belőlünk.”

Schruff Milán alakítja Vincentet, a taxisofőrt. A színművész úgy véli, aki megnézi az előadást, „biztos el fog gondolkodni azon, hogy vajon neki milyen mániái vannak, de egy ilyen beteg világban, amiben élünk ki normális? Mindenkinek vannak feldolgozatlan problémái. A kérdés az, hogy képesek vagyunk-e felismerni és változtatni rajtuk.”

A komoly téma azonban nem zárja ki a felhőtlen szórakozást. A fitneszedző Liliként színpadra lépő azoknak ajánlja az előadást, akik szeretnének egy pörgős, kacagtatós, és hazafele átbeszélős előadást látni.

A Tok-tok, avagy hogy pattog a kocka? fordítója Zöldi Gergely, díszlettervezője Khell Csörsz, jelmeztervezője Fekete Györgyi, zeneszerzője Furák Péter.

A bemutató november 5-én lesz a Belvárosi Színházban, ezt követően november 6-án, 25-én, december 10-én és 29-én (2 alkalommal) látható az előadás.