84. születésnapját ünnepelte az ország egyik legismertebb művésze. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész a Borsnak emlékezett vissza elmúlt éveire.
„Méltósággal megöregedni. Ez talán a legfontosabb képesség, amit egy színésznek meg kell tanulnia” – kfogalmazott a művész.
„Úgy éltem az életemet, ahogy a nagy öregektől tanultam, és négy dolog volt, amire egész életemben odafigyeltem, hogy mindig meglegyen. Egészséges önbizalom, a tartásom, hitelem és talán ami a legfontosabb; az alázat. Azt mondják, ahogy öregszik az ember, már nem teljesen olyan a retorikája, mint régen, nem olyan gyors és spontán. De egy biztos; én a mai napig emlékszem arra, hogy amikor 14 éves koromban megfogtam egy kislány kezét, egy hétig nem aludtam a boldogságtól és nem is mostam kezet. Ezt úgy hívják, hogy romantika. Ez hiányzik a világból. Ez, meg a szemérmesség. Számomra elfogadhatatlan, hogy fiatal színésznők reklámot csinálnak a terhességükből. Férfi kollégáim meg kitalálnak húsz évvel ezelőtti történetet, hogy valakik lehessenek, mivel valójában nem voltak gyermekkorukban senkik” – vélekedett Koncz Gábor, arról is beszélt, hogy látja, mi a probléma a mai művészvilággal.
„Hiányoznak a legendák. Nézem a Magyarok című filmet a tévében és látom azokat a nagy embereket, akikkel együtt dolgozhattam. Elkeserítő, hogy ezekben a filmekben alig látok már élő kollégát. (…) A Covid meg a háború óta hiányzik az emberekből a boldogság, a nevetés. Ezt kell valahogy visszanyerniük. (…) Lehet, hogy ezek fájó dolgok, de ezeket el kell mondani és én el is merem mondani! Olyan még nem volt, amit én ne mernék elmondani. Még ha százéves leszek, akkor is el merem majd” – tette hozzá.