A művészet közege III. Alkotáselmélet – Elméletalkotás a vírus idején címmel szervez konferenciát június 1-jén az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) a Pesti Vigadóban. A rendezvényen a szakemberek azt vizsgálják, hogy kimutathatók-e stílusváltások, eszközváltások, témaváltások a művészetben, amelyek egy új lehetséges korszak jegyeit hordozhatják magukban. Vajon a művészetet, a nagy művészeti alkotásokat is kíséri a vírus?
A nagy érdeklődésre és a téma aktualitására való tekintettel június 1-jén 10 órakor folytatódik A művészet közege elnevezésű konferenciasorozat, amely az elmúlt két év alatt számos elgondolkodtató művészetelméleti kérdést vetett fel. A harmadik alkalommal megrendezett esemény elsősorban a művészetet körülvevő közegre, világra, közösségre, társadalomra fókuszál: milyen nyomot hagy, milyen hatást vált ki a művészet mindabban, amiben elhelyezkedik, és ahol ő maga is más művészetek vagy műalkotások közegét/közegelemét képezi. Amíg a rendezvény első részében a szakemberek az elméleti résszel foglalkoznak, addig a második szekcióban a vírushelyzetet átélt művészek beszélnek a kialakult gyakorlatról, megvalósításról.
Az esemény online követhető az MMA MMKI YouTube-csatornáján.
HÁTTÉR
Kucsera Tamás Gergely az MMA főtitkára előadásában arra tér ki, hogy az elmúlt egy esztendőben a technológia adta lehetőségek menekülési útvonalakat nyújtanak egy világjárvány idején is. A virtuális térben az emberek „találkozhatnak” egymással, „elmehetnek” egy kiállításmegnyitóra, egy színházi előadásra, vagy koncertre. Vajon a művészetkedvelő hogyan férhet hozzá a keresett élményhez? Miképpen kell az új helyzetben reklámmal, marketinggel a virtualizált művészetet „eladni”?
Kocsis Miklós az MMKI igazgatója arra keresi a választ, hogy a COVID-válság után hogyan lehet átszervezni azt a tevékenységet, amelyet előtte végeztek a művészeti intézmények, illetve a közönség dinamizálása milyen eszközökkel valósítható meg?
Boros János az MMKI tudományos főmunkatársa filozófiai megközelítésének középpontjában olyan kérdések állnak, mint pl., hogy a vírus talán a rossz új neve, melynek léte oly sok fejtörést okozott az antik és középkori gondolkodóknak? Ha az élet jó, akkor miért van, honnan állt elő a vírusnak nevezett nem-élő, ami az élet számára maga a rossz?
Szécsi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának tanszékvezető egyetemi tanára, dékánja előadásában arról beszél, hogy a történetekben való gondolkodás és a kommunikáció egymással összefüggő, énteremtő folyamatok. A történetalkotás és -feldolgozás, azaz az észlelt eseményeket, jelenségeket értelemmel felruházó gondolati sémák alkalmazása olyan alapvető kognitív képesség, amelynek kulcsszerep jut a kommunikációs szándékok azonosításában. Az online térben való megjelenés hátterében rejlő alkotói szándékok az alkotások értelmezési keretévé váló rejtett, közvetett narratívák révén válnak megragadhatóvá, és kölcsönöznek sajátos jelentésárnyalatokat a megértett és a befogadott műveknek.
Várnagy AndreaLiszt Ferenc-díjas zongoraművész, az MMA ösztöndíjasa úgy véli, az előadóművészet éltető eleme a közönség, a személyes jelenlét. Ezért is volt a helyzet oly idegen, amikor bezárultak a koncerttermek, a zeneiskolák ajtajai, s ezáltal nem csak testi, de az emberek lelki épsége is veszélybe került a pandémia által. Az egyik lehetséges megoldás a klasszikus zene online közvetítése volt, hiszen a zene olyan hidakat tudott építeni, ami bebizonyította, hogy lehet zárt ajtók mögött is a dallamokat segítségül hívva bárhová utazni.
Erhardt Gábor MMA ösztöndíjas építész szerintnapjaink fő ellensége, a koronavírus nem akar mást, mint terjeszkedni és ezzel egyidőben az életét biztosító közeget, az emberi szervezetet „terhelni”, s hasonlóképpen cselekszik a globalizált, a végletekig technicizált civilizáció is.
Soltész Márton irodalomtörténész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének munkatársaelőadásában arra a kérdésre,hogymi a szerepe az alkotásnak a világjárvánnyal szemben, választaz idén születésének 100. évfordulóját ünneplőPilinszky János evangéliumi esztétikájában talált és a Beszélgetések című kötetének 2016-os kiadásából a költő főbb alkotás-lélektani nyilatkozatait idézi fel.
Kondor Attila MMA ösztöndíjas képzőművész a konferencián bemutatja a Nyitott ajtónál című animációs rövidfilmjét, amely Johann Anker Larsen dán író műve alapján készült. A mű témája a meditatív elmélyülés spontán megélt csúcstapasztalata, az „örök jelen” feltárulása.