Átadták a köztestületi díjakat és regionális munkacsoportok létrehozásáról is döntött az MMA közgyűlése.
A Magyar Művészeti Akadémia második közgyűlését tartotta ebben az évben a köztestület székházában, a Pesti Vigadóban október 12-én.
A közgyűlésen az MMA Életműdíját Korniss Péter fotográfus, fotóriporter, az MMA Nagydíját Csernyus Lőrinc építész, művészeti író, az MMA rendes tagja, az MMA Aranyérmét a Népművészeti Egyesületek Szövetsége vehette át, az MMA Művészeti Írói Díját Lengyel György rendező, művészeti írónak adományozták, az MMA Kováts Flórián-emlékérmével Balassa Mariann kulturális szervező munkáját ismerték el.
Az akadémikusok egyebek mellett döntöttek arról is, hogy a jövőben hét regionális munkacsoport létrehozásával erősítik a köztestület vidéki, illetve határon túli jelenlétét, emellett egyszerűsített eljárásban teszik lehetővé a nemzet művészei számára az MMA-taggá válás lehetőségét.
„A nemzeti kultúrákban hatalmas erő van, ezt a kultúrát a nehézségek között is erősíteni kell”
A közgyűlésen Vashegyi György MMA-elnök üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte köszöntő beszéde megtartására Vincze Mátét, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárát, aki kiemelte, hogy a jelenlegi energiaválság és a háború bizonytalan következményei hosszútávon meghatározzák a világ jövőjét.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyarság túlélésének titka kulturális alapállásunk. A kilencvenes évek óta nem volt olyan időszak, amikor oly mértékben szükség volt a kultúra erősítő, reményt adó szerepére, mint most. Ebből jelentős részt vállal a Magyar Művészeti Akadémia kiváló tagsága, e közösség garantálja a minőségi kultúra fennmaradását. Hozzátette, hogy az állam ugyan semlegességet képvisel a művészeti kérdésekben, ám ez nem egyenlő a közömbösséggel, mert fenntartja a kereteket a művészeti tevékenységek kiteljesedéséhez, amelyben partnerként az MMA kiegyensúlyozó szerepet tölt be.
Ezt követően a jelenlévők néma felállással emlékeztek meg a legutóbbi tavaszi közgyűlés óta elhunytakról: Haumann Péter színművész, Prutkay Péter képzőművész és Sipos László festőművész akadémikusokról.
A napirend elfogadása után Vámosi-Nagy Zsuzsa (fuvola) és Szilágyi Kinga Katinka (hárfa) MMA-ösztöndíjas művészek produkciója következett, majd megszavazták és átadták a 2022-es köztestületi díjakat.
Köztestületi díjazottak
A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíját Korniss Péter fotóművész, a nemzet művésze, példaértékű életművéért és kiemelkedő fotóművészeti munkásságáért kapta.
[A teljes laudációja itt olvasható.]
Csernyus Lőrinc építész, művészeti szakíró a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjában részesült a dubaji világkiállításra létrehozott kiemelkedő jelentőségű épületéért és az elmúlt két évben az építőművészet területén végzett művészetelméleti, valamint közösségépítő munkájáért. [Laudációja itt olvasható.]
Értékmentő, értékteremtő tevékenységükért, a magyar népi kézművesség széles körű bemutatásáért, továbbá a fiatalabb nemzedék körében végzett hagyományátadó, közösségépítő munkájáért a Népművészeti Egyesületek Szövetsége a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérmét nyerte el. A díjat a szervezet képviseletében Pál Miklósné elnök vette át. [A teljes laudáció itt olvasható.]
A Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díját Lengyel György rendező, egyetemi tanár, színházigazgató kapta kimagasló színházművészeti publikációs tevékenységéért, művészeti írói munkássága elismeréséül, aki egy későbbi időpontban veszi át a díjat.
“Lengyel György nemcsak rendezőként, színházigazgatóként, egyetemi tanárként jelentős színházi ember, hanem a világszínház és a magyar színház történetének is remek ismerője. Kevesen írnak Magyarországon a színház történetéről olyan izgalmas tanulmányokat, mint ő. Írásai, amelyek színész és rendező óriásokról szólnak, vállaltan szubjektív szempontból elemzik és világítják meg éles fénnyel azokat a művészeket, akik a magyar és európai színjátszás legendás, vagy éppen méltatlanul elfeledett alakjai” – áll a laudációban.
“Ízlése, értékítélete tévedhetetlen, bármelyik írását is olvassuk. Pedig nem bújik a tudományosság köntösébe, nem akar objektív, vagy kívülálló lenni, nem ítélkezik homályos ideológiák mentén, nem akar sem vádolni, sem igazságot szolgáltatni, még akkor sem, amikor a magyar színház történetének nem is olyan távoli, de egyáltalán nem könnyű korszakairól beszél. Somlay Artur, Nádasdy Kálmán, Németh Antal, Hevesi Sándor, Bárdos Artúr, Horvai István, Vámos László, Gellért Endre, Pártos Géza – hogy csak néhány nevet említsünk azok közül a magyar színházi emberek közül, akiknek a portréját olyan elevenen és hihetetlenül pontos elemző erővel állítja elénk könyveiben.
Írásaiból megérezzük a korszak minden lényeges vonását, szinte jelen vagyunk, esztétikai, politikai elemzései érzékletesen mutatják meg mindazt, amit a mai kor tükör általi homálya már lassan elfed. Írásainak szemlélete, bölcsessége, igazsága és emberszeretete a magyar és világszínház legjobb korszakainak, ha úgy tetszik aranykorának legfontosabb, legérdekesebb személyeit és eszményeit hozza közel az olvasóhoz úgy, hogy közben a legmagasabb szinten tanít” – fogalmaz a Lengyel Györgyről szóló laudácin.
Balassa Mariann odaadó, a hazai művészeti és zenei közélet iránt elkötelezett, áldozatos tevékenysége, kulturális szervezői munkássága elismerése okán érdemelte ki a Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián-emlékérme kitüntetést. [Laudációja itt olvasható.]
Alapszabály-módosításokról szavaztak
Richly Gábor főtitkár beszámolójában ismertette, miként emelkednek az MMA intézményeinek rezsiköltségei. Mint elmondta: gázra és villamos energiára idén a tervezett 220 millió helyett 500 millió forintot, jövőre pedig várhatóan 1,8 milliárd forintot kell fordítania az intézménynek. Elmondta, hogy az akadémia 2023-as költségvetése nominálisan 500 millió forinttal alacsonyabb lesz a tervezettnél. Ez más intézményekkel összehasonlítva méltányos és kedvező kormányzati elbírálás volt, ám a rezsiáremelkedés és az infláció miatt legalább 20-25 százalékos megtakarítást tesz szükségessé az MMA gazdálkodásában. Mint hozzáfűzte, az MMA intézményeinek nyitvatartását ezért várhatóan racionalizálják, a programok egy részét pedig átszervezik.
Vashegyi György, az MMA elnöke és az elnökség több tagja is hangsúlyozta, hogy nagy szükség van az akadémia erőteljesebb jelenlétére Budapesten kívül is. Ennek érdekében a közeljövőben – együttműködésben a Magyar Tudományos Akadémiával – Győrben, Veszprémben, Pécsett, Kecskeméten, Miskolcon, Debrecenben és Szegeden regionális munkacsoportok alakulhatnak meg, helyi elnökök és titkárok vezetésével.
Ehhez szükség volt az MMA alapszabályának módosítására, amelyet a közgyűlés támogatott. Ugyancsak döntő többséggel határoztak arról, hogy a Nemzet Művésze díjazottjai közül azok, akik nem tagjai a köztestületnek, különleges gyorsított eljárásban csatlakozhassanak rendes tagként az Akadémiához, valamint, hogy az úgynevezett egyéni ajánló lapok bevezetésével egyszerűbbé váljon a levelező tagok jelölélésének kezdeményezése.
Megújul a Műcsarnok
A közgyűlés során az akadémikusok és a közgyűlési képviselők megtekinthették az MMA fenntartásában működő Műcsarnok rekonstrukciójáról szóló kisfilmet, amelyben mások mellett Turi Attila építőművész, alelnök és Szegő György, a Műcsarnok művészeti vezetője ismertette az intézmény 2022 tavaszán kezdődött korszerűsítési és átalakítási munkálatainak tervezett menetét.
Postumus honoris causa tagokat és felügyelő testületi tagot választottak
Az MMA közgyűlése postumus honoris causa címet adományozott Ferencsik János karmester, Gaál István filmrendező, operatőr, fotóművész és Hajnóczi Gyula építész számára, majd az MMA felügyelő testületi tagjának választották Szemadám György festőművészt, írót.