Kovács Patrícia: „Szeretem, hogy a Vígben sokféle stílusban, széles palettán lehet játszani”
2022. február 16., szerda 16:00
Tíz év után tért vissza a Vígszínházba először csak vendégszínészként, majd újra tagként: saját bevallása szerint úgy érezte, hazatért, mert nagyon-nagyon szeret ebbe a társulatba tartozni. Az NLC.hu kérdezte Kovács Patríciát.
A teljes interjú ITT olvasható.
A kérdésre, maga az épület, az atmoszféra felidézett-e benne valamit, Kovács Patrícia elmondta: „A Vígszínház varázslatos, de csak maga az épület ehhez azért kevés lenne. Számomra sokkal inkább fontos az a színházi vonal, ami a Vígszínház sajátja, hiszen ez a legnagyobb magyar prózai színház, aminek az a feladata, hogy a repertoárjában a klasszikustól a modernig, a komolytól a szórakoztatóig, a zenés és gyerekdarabokig mindent műsorára tűzzön. Szeretem, hogy itt nagyon sokféle stílusban, széles palettán lehet színészként dolgozni. A visszatérésem szempontjából mégis az a remény volt a legfontosabb, hogy egy ekkora intézményt lehet emberközpontúan is vezetni, és azt gondolom, hogy Rudolf Péter meg tudja ezt valósítani. Maximálisan bízom benne, hogy ő képes úgy vezetni a 125 éves létesítményt – miközben az egy 21. századi, modern színház –, hogy az magas művészi színvonalon tudja kiszolgálni a nagyon széles és változatos nézői igényt.”
A karanténhelyzet alatt nagyon sokan rákattantak a SzínházTV-re, aminek ő volt az arca: „Másfél évig valóban az életem része volt, de már nem veszek részt ebben aktívan. Ez nagyon szép és fontos kezdeményezés, a nézőknek és a színészeknek is nagyon jót tett, hiszen nem lehetett sehova menni – pláne színházba –, viszont az online közvetítéseknek köszönhetően rengeteg külföldi, vidéken élő, vagy bármi módon akadályozott néző otthonába is eljuthatott az élmény. Nekem most már nem fér bele az életembe, mert annyi minden mást csinálok, de szépen halad a SzínházTv a maga útján.”
Sok teendője mellett improvizációs előadásban is részt vesz. Erről így mesélt: „Dorkáékkal fél évvel ezelőtt kezdtem el dolgozni a VálóTársasban. Egy ilyen este úgy néz ki, hogy miközben mi improvizálunk egy jelenetben, ők (Gönczi Dorka és Varga Zsolt válási mediátorok – szerk.) a szakmai oldalt teszik hozzá. Kiderült, hogy a nézők szeretik ezt az egyszerre színházi és pszichológiai formátumot. Elkezdtünk hát gondolkodni, hogy melyek még azok a területek a hétköznapi életben, ahol nehéz megbirkózni a feszültséggel és az érdekek egyeztetésével – ilyen például a munkahelyünk. Ekkor született meg a MunkaTársas. Akár munkavállalók, akár kis- vagy nagyvállalkozók vagyunk, mindenképpen találkozhatunk frusztráló helyzetekkel. Az improvizációs előadás konfliktusmegoldásokat kínál, humorral vegyítve. Abban segít, hogyan lehet túlélni, hogyan lehet egy pocsék helyzetből a legjobban kijönni, hogyan lehet kezelni az őrjítő főnököt/beosztottat, hogyan lehet jól kezelni a szituációt úgy, hogy közben komfortosan érezzük magunkat. (…) Egyszerre rajongva imádom és rettegek tőle! Minden egyes alkalommal úgy izgulok, hogy előadás előtt azt gondolom, mi az istennek csinálom ezt magammal, mert mi van, ha semmi nem jut eszembe? Mi van, ha hülyeséget mondok? Teljes kétségbeesés…”