Kovács Patrícia a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakításáról, Vidnyánszky Attiláról, Eszenyi Enikőről, a Gothár-ügyről, a Mintaapákról, a Suhanj! Alapítványról és a járvány következményeiről

A teljes interjú a Magyar Hangban olvasható.

„A nyilvános megszólalás kockázatos, de vannak olyan pillanatok, amikor nem lehet csendben maradni, és nála most jött el ez a pont. (…) Megterhelő évad áll mögöttünk. A Gothár Péter-üggyel indult ősszel, aztán jött a tao-támogatások megvonása, majd az Eszenyi Enikő leváltásához vezető botrány, amelyben személyesen is érintett voltam, végül az egyetem, illetve a Déryné Program körüli cirkusz. Számomra most lett tele a padlás” – mondta a Magyar Hangnak Kovács Patrícia.

Arról szólva, hogy a Déryné Program kapcsán Vidnyánszky Attila kifejtette: „A szakmának le kellene sütnie a szemét, mert hosszú évekig hagyta, hogy vidéken ne legyenek minőségi produkciók, és nem tett ez ellen semmit”, elmondta: „Vidnyánszky Attila ezzel a kijelentésével az egész szakmát megsértette. Nagyon kötődöm a vidéki színházakhoz, évekig voltam társulati tag Egerben, vendégként szerepeltem Miskolcon, Sopronban és Szegeden, és az Orlai Produkcióval lassan egy évtizede havonta átlagban négyszer lépünk fel vidéken, a megyeszékhelyeken éppúgy, mint kisvárosok művelődési központjaiban. És ezzel nem vagyunk egyedül, számos független társulat járja az országot.”

A szintén Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság nyílt levelében úgy fogalmazott, hogy az SZFE „munkájának minőségét a szakma jelentős többsége régóta alacsony színvonalúnak tartja”. A kérdésre, magára vette-e a véleményüket, azt felelte: ” Életem legjobb négy évét töltöttem az egyetemen. (…) Máté Gábor mondta mindig, hogy hiába hívják főiskolának vagy egyetemnek, ez valójában egy szakmunkásképző, mert a szakmára tanít. És azt a lehető legmagasabb színvonalon teszi. Akik ennek az ellenkezőjét állítják, mikor jártak utoljára a Vas utcában? Mikor néztek meg akár csak egy vizsgaelőadást is? Szerintem a most megszólaló vidéki direktorok eddig pont nem foglalkoztak az egyetemmel, eszük ágában sem volt érdeklődni, hogy milyen szakmai munka folyik az egyetem falai között, most is csak és kizárólag azért teszik, mert politikailag helyezkednek.”

Azt is hozzátette, a fiatal generációt már nem hatja meg az a tekintélyelvűség, amivel a korosztálya, szakmától függetlenül, még megszenvedett: „Talán idealista vagyok, de úgy érzem, hogy a megosztottság a fiataloknál már nem fog működni, ők túllépnek ezen, és ledöntik a falakat.”

Eszenyi Enikő lemondásáról szólva úgy fogalmazott: „(…) El kellett telnie közel 10 évnek, hogy meg tudjak szólalni az ügyben. Borzasztóan sajnálom az egészet. Gyerekkorom óta rajongtam Eszenyi Enikőért, és ez annak ellenére sem változott, hogy az igazgatása alatt azt éreztem, megfulladok, ha tovább kell a közelében lennem. (…) Mi valóban a szenvedélyeinkből élünk, azt tanultam, és a mai napig tartom, hogy a színpadon megsértődni nem ér. A próbafolyamat alatt sok minden előfordulhat, ha valaki rám üvölt vagy csúnyán szól hozzám, az lepereg rólam. De ennek a feszültségnek fel kell oldódnia a próba után.”

A Gothár-ügyről is kérdezték. Arról, milyen hatással van a szakmára, úgy nyilatkozott: „Ha én fiatal, pályakezdő színészként nézném végig ezt a felhajtást, biztos, hogy nem mernék megszólalni, ha engem zaklatna valaki. Inkább a sírba vinném a titkomat, mintsem hogy miattam hurcoljanak meg egy intézményt, gyalázzanak ártatlan szereplőket, és csináljanak politikai botrányt az ügyből. Bízom benne ugyanakkor, hogy a metoo kapcsán az ilyen ügyek nem maradnak titokban.”

Június elején több kollégájával együtt kiszállt a Tv2-n futó Mintaapák című sorozatból, távozásuk kisebb adok-kapokba torkollt:
„A szerződésem köt, nem nyilatkozhatok a részletekről. Bár megjegyzem, a másik felet is köti, ők mégis információkat csepegtetnek a sajtóban, és „meg nem nevezett stábtagokkal” próbálnak meg minket lejáratni. Amit elmondhatok, csak a magam nevében, az az, hogy amikor Fenyő Ivánt elküldték, akkor megroppant ez a közösség, úgy éreztem, onnan már nem ugyanazt a meccset játszottuk. (…) Meg fog látszani a háztartási büdzsén, hogy otthagytam a sorozatot, főleg úgy, hogy fogalmam sincs, mi lesz a színházakkal, de lépnem kellett.”

Magyar Hang 2020.07.03 – 4,5. oldal