Kováts Adél anya, feleség, színházigazgató, aki a káoszban és a zajban is igyekszik meglelni azt a csendet és finom szólamot, amivel megtalálja az utat az emberek, a nézők vagy éppen a társulat tagjainak szívéhez. A Nők Lapja kérdezte.
A teljes interjú a Nők Lapja Egészség 2020.06.18 – 12,13,14. oldalán olvasható.
Tavasszal gyakorlatilag leállt az élet, aki tehette, otthon maradt. A kérdésre, anyaként, feleségként, színésznőként és a Radnóti Színház igazgatójaként hogyan viselte ezt a helyzetet, Kováts Adél elmondta: “Az életben mindenféle szerepekben működünk, amelyeket így vagy úgy egyensúlyba hozunk valamilyen stratégia mentén. Ám amikor jön egy olyan helyzet, ami kibillenti ezt az egyensúlyt, mindannyiunk élete megváltozik. Valójában annak is, aki eddig is otthonról dolgozott, és sokáig azt hitte, őt nem érinti ez a változás. Ilyen kollektív traumát mi még nem éltünk át, és ez rákényszerít minket arra, hogy újraértékeljük a dolgainkat.”
„A közvetlen munkatársaimmal – a művészeti titkárságon és a marketingért, kommunikációért felelős kollégákkal, illetve a vezetőtársaimmal – nap mint nap beszéltünk, és amikor a társulatot is bevontuk, akkor egy végeláthatatlan levélfolyam indult meg, ez pedig nagyon jó volt.
Voltak videóbeszélgetéseink, a társulat tagjai egymást is keresték, jó látni, hogy kialakult egy szeretetháló.
Eleinte online zajlott a Csapodár madárka próbafolyamata, aztán május elején elkezdtünk próbálni a színpadon kis létszámú stábbal és a fiatal kollégákkal. Folyamatosan azon kellett gondolkodnom, hogyan tudunk ebben a helyzetben kreatív és értelmes munkát végezni. Azt látom, hogy sokan sok mindent felpakoltak a világhálóra, és elég nagy lett a zaj. Igazgatóként is nagyon hiányzott a fizikai kontaktus, ami bizonyítottan lelki szükséglete az embernek. Mindeközben viszont annyit lehettem együtt a családommal, mint amennyit évad közben sohasem. Számomra ez volt a pozitív hozadéka a vírusnak. Bár napközben sokszor hárman a lakás három különböző pontján voltunk, de együtt tudtunk ebédelni.”
Kováts Adél szerint a vírus esetleg felnyitja a szemünket arra, hogy felelősségteljesen gondolkodjunk magunkról, a környezetünkről, a Földről: “Fontos, hogy az egyén szintjén is mindent megtegyünk, de ez ma már nem elég. Követelnünk kell azoktól, akiknek hatalom van a kezükben, hogy globális szinten változtassanak”.
“Jól is esik, de azért ez nem egészen van így. Fontosnak tartom, hogy az emberek olyannak lássanak, amilyen valójában vagyok és ne azt, amit retusálással hoznak létre a számítógép előtt ülve. Nem szeretem a túlzottan feljavított képeket. Az Ikrek jegyében születtem, és azt mondják, ők sokáig fiatalok maradnak. Meg aztán a genetika is segít! Persze, odafigyelek, hogy egészségesen étkezzek, mozogjak, amennyit lehet, természetes alapú kozmetikumokat használok, és nem fekszem le arctisztítás nélkül.
Azt mondják, a színészet molekuláris szinten fiatalít: a színpadon nem stressz ér minket, hanem kapunk egy adrenalinlöketet.
És ez csodálatos dolog” – szögezte le a színművész-igazgató.
A teljes interjú a Nők Lapja Egészség 2020.06.18 – 12,13,14. oldalán olvasható.