Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója a HVG oldalán a következő sorokkal búcsúzott az Ódry Színpadtól.

„Soha nem felejtem el azt a percet, amikor a harmadik rostán beléptem az Ódryra. Az öltözőre is emlékszem, a jobb elsőbe zárkóztam be, annyira izgultam.

Aztán felvettek.

Ennek 40 éve.

Amikor oda jártam, akkor élte az egyik aranykorát az Ódry. La Mancha-előadás Hirtlinggel; Kapás Dezső Trükk-rendezése Encivel, Méhes Lacival. A Kazimir-osztály West Side Storyja Bubikkal, Horvai Cseresznyéskertje Béres Ilonával, Kaszás Attilával. A Teaház az augusztusi holdhoz Mácsaival, és Funtek Frici az ács édesapjával és az osztállyal gyártotta le a díszletet az Énekesmadárhoz.

Igazi műhely volt, igazi bölcsője ennek a pályának.

Kiváltságosnak tartottam azokat a kollégistákat, akik pizsamában lemehettek éjjel a kollégiumból próbálni, ha az alkotói kedv vagy az idő úgy hozta.

Megható élmény volt számomra visszatérni az Ódryra, amikor az SZFE befogadta a Futótűz című előadásunkat.

Egy ikonikus hely tűnik el, több generáció alma matere. A nemzeti kultúra egy rendkívüli része elveszik, és most már csak az emlékezetekben marad meg.

Számos példa van arra, hogyan lehet átmenteni épületek és szellemiségek hagyatékait, de ami az Ódryval és az SZFE-vel történik, az embertelen és szakmaiatlan, tele cinizmussal.”