Jelentések Kampányországból – a hvg360 közéleti személyiségeket, írókat, művészeket, gondolkodókat kért meg arra: írják meg, hogy érzik magukat. Kováts Adél színművész, a Radnóti Színház igazgatója is megosztotta gondolatait.
„(…) A színház munkája évadkezdéstől évadzárásig tart, egy igazgató feladata a pályázat megnyerésétől a mandátum végeztéig folyamatos. És nekünk minden este oda kell tenni magunkat, mert a közönség minden este ezt várja el tőlünk. Történjen bármi.A mi életünkben nincsenek kampányidőszakok, nekünk minden este egy választás, és minden este keményen meg kell dolgoznunk a közönség szavazatáért, a tapsért. És ezt tesszük nap mint nap közvetlenül a közönség előtt, pár méterre tőlük, ahol nincs helye a mellébeszélésnek, ahol egyből kiderül, ha nem őszintén formálja meg a színész a szerepet” – fejti ki Kováts Adél, aki azt mondja, színházi emberként azt szokták meg, hogy minden nap egy megmérettetés, és „egymás nélkül nem megyünk semmire”.
„A politikában – és főleg a kampány alatt – sajnos azt veszem észre, hogy egyre inkább felváltja a saját teljesítmény igényét a másik oldal lejáratása. Ma már a politikai kampány alapvetésének tűnik, hogy minél több botrány kerüljön napvilágra, amiben az ellenfél érintett és ezek a botrányok minél tovább maradjanak a közbeszéd részei. Ha nem is megdöbbentő, de mindenesetre elkeserítő, hogy a lejárató kampány működni látszik, és mindenképpen megbocsáthatatlan, hogy az emberi kapcsolatok közé ver éket” – teszi hozzá a Radnóti Színház igazgatója,
„Rossz látni, hogy az évek során a politika nem valami pozitív jövőkép mentén kovácsolja össze, hanem ellenségképek teremtésével tagolja szét a társadalmat. Pedig Madách óta tudjuk, hogy fölzaklatni s kormányozni más” – írja Kováts Adél.