A XXI. század embere egyre többször érzi azt, hogy kiszakadna a mindennapok forgatagából, hogy nehezen találja a kapaszkodókat a sűrű hétköznapokban.
A magány, az elvonulás, az én-idő, a harmónia és a kiegyensúlyozottság léte egyre erősebb vágya. Sokan keresik a hogyant, a lehetőséget, a helyet, ahol mindezeket megkaphatják. A film készítőinek missziója megmutatni, hogy az ember és Isten közötti párbeszéd helyreállítható. A film a kereső emberek kérdéseire ad választ, megkapjuk a mintát is, hiszen Eperjes Károly színművész Istenhez vezető útja hasonlóan rögös és nehéz volt.
A színművész beszélgető partnerei neves egyházi személyek, tudós teológusok, szerzetesek: Barsi Balázs ferences rendfőnök, Baán Izsák bencés perjel, Spányi Antal megyés püspök, Bese Gergő plébános. Beszélgetnek többek között a szeretet hatalmáról, a magány szükségességéről, a csend jótékony hatásairól, az öncélúság kártékonyságáról, a történelmi izmusok félrevezető útjairól, a családok szerepéről, az isteni és emberi törvények harmonizálásáról. Izgalmas, lendületes és fiatalos képi világ és zene öleli a filmet, amely gondolkodásra, elmélyülésre készteti nézőjét.
Törcsi Levente és Kovács Levente rendezőknek fontos az értelem és a gondolat szabadságának ereje, ez tükröződik Rododendron című legutóbbi filmjükben, és ebben a kreatív dokumentumfilmben egyaránt. Az Új Ember születése, az értelem ébredésének folyamata mindkét filmben nyomon követhető, rendezői koncepció.
Ennek az üzenetnek a jelentékenysége nem kizárólag a hívőknek szól, hanem mindenkinek, aki az életet óvja, az emberiség sorsáért aggódva törekszik az igazságra. Az életben magában kétségtelenül van valami szent és vallásos jelleg, amit megmutatni kereső embertársainknak külön feladat.
A film operatőre Polgár Csaba, zeneszerzője: Hrutka Róbert, teológiai konzulense dr. Lovassy Attila prefektus.