Fullajtár Andrea, Bán János, Csuja Imre, Bezerédi Zoltán és Borbély Sándor is fellép egy-egy önálló produkcióval a szeptemberben nyíló Kulteátrumban.

Egy új név a budapesti színházak között, mely szeptembertől heti két alkalommal – befogadó jelleggel – olyan produkcióknak ad otthont, amelyeknek a budapesti, vidéki és határon túli magyar játszóhelyek nem tudnak megfelelő mennyiségben megjelenési fórumot biztosítani, de a megszületett előadásaik művészi értéke jelentős.

Az új színház, a KULTEÁTRUM a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kultea színpadán, egy olyan professzionális helyet biztosít létrejöttével, ahol a színészek bemutathatják, és akár repertoárszerűen játszhatják előadásaikat, legyen az monodráma, 2-3-4 fős előadás vagy éppen önálló irodalmi est. A „nagy nevek” mellett a pályakezdő színészek is mind azon lesznek, hogy a magyar és a világirodalom remekeit megismertessék a közönséggel, annak minden rétegével, bármely korosztályból: az óvódásoktól a szép korúakig.

A KULTEÁTRUM értékeivel hiánypótló lesz a színházak között, nemcsak Budapesten, hanem egész Magyarországon, határon innen és határon túl.

A játszóhely a 3. kerületi Korona tér 1-ben található.

A szeptember 18-ai nyitó előadás Petőfi Sándor: Apostol 1848-2020 címet viseli.

Rendezte és előadja: Borbély Sándor

„A színpadon egy színész, aki szenvedélyesen érvel, vitatkozik, mesél és közben a közönséggel együtt játszva fejti meg Petőfi Sándor remekművét, ami meglepően reflektál a kor napi eseményeire, örök emberi kérdéseire. Ahogy a világ körülöttünk, az előadás is változik, alakul, mindig új és új értelmet kap!”

Majd Fullajtár Andrea önálló estje, a Villanófény lesz látható szeptember 21-én.

„Ha azt mondom, kortárs magyar irodalom, bealszol? És ha azt mondom, Te vagy megírva és nem is tudsz róla?”

Az est 12 kortárs szerző verseiből készült. Lehet-e egyetlen hanggá olvasztani őket? Összeáll-e egy nő történetévé, aki ebben az országban él, szeret, veszít és áll talpra? Fullajtár Andrea kortárs költőinket igyekezett új kapcsolódásba állítani, egyetlen monológgá olvasztva a verseiket. Olyan drámai anyag született, ami egyedülálló módon visz közel a mai lírához.

Rendező: Almási Réka

Szerzők: Borbély Szilárd, Tandori Dezső, Simon Márton, Imre Flóra, Mesterházi Mónika, Krasznahorkai László, Szabó T. Anna, Peer Krisztián, Tóth Kriszta, Térey János, Mosonyi Alíz, Ferencz Győző

Szeptember 24-én Esterházy Péter: A kékszakállú herceg csodálatos életét adja elő Bezerédi Zoltán.

„Egyszer volt, hol nem volt, orális közösülésen innen, szodomián túl, ott, hol a kurta farkú Kékszakállú túrt, élt egyszer egy kelet-, illetőleg kelet-közép-európai Kékszakállú, egy centráljurópblaubart. Boldogan élt, míg meg nem halt. Erről tudnék még mit mondani.”

Majd szeptember 26-án Bán János adja elő Barbro Lindgren: Kukacmatyi című történetét.

Kovász Emil magányos. Aztán mégis lesz egy barátja: egy kukac.

Ha Kovász Emil rálép magányos esti sétáján egy kukacra, abból csak baj lehet. Főleg, ha a kukac ebből az alkalomból meg is szólítja. Az meg már végképp talányos helyzet, ha a kukacot hazaviszi, ruhát ad rá, névvel ruházza fel, sőt, zongorázni is megtanítja. Valahogy így kezdődnek a barátságok…

Rendezte: Novák János

Csuja Imre pedig Babits Mihály: Jónás könyve című művét adja elő szeptember 27-én.

Babits Mihály a Jónás könyvében fogalmazza meg a szellem emberének kötelességét a „világ hatalmai” ellenében, a kiállás feltétlen parancsát az európai kultúra és humánum mellett, az erőszak és a bosszú elvetését. Az önironikusan megrajzolt Jónás dühödt prófétálásán kívül a világban szükség van a megbocsátó Isten kegyelmére is: ez Babits szellemi végrendelete a világégés előtt álló Európa és Magyarország számára.

Rendező: Bereczki Csilla

Bábok: Lisztopád Krisztina, Miareczky Edit