Január 12-én mutatta be a Nemzeti Színház Szűcs Nelli főszereplésével, Theodórosz Terzopulosz rendezésében a Kurázsi mamát.

„A Kurázsi mamával a modern emberhez szólok modern esztétikával, de érthető módon. Ma ismét háborúk sorozatát éljük, amelyek kitörésük első huszonnégy órájában megdöbbentenek minket, megráznak, aztán elfelejtjük, már nem érdekelnek bennünket. Azért készül ez az előadás, hogy általa az emlékezést segítsük, és éltessük egy olyan rendszerben, amelynek gépezete teljes mértékben a felejtésre építi az emberi gondolkodást. A hibrid háború a felejtéssel karöltve jár, ezért fontos, hogy mindannyian tudatunkra ébredjünk, és lássuk, mi történik körülöttünk, meddig fajul az ember, mire képes az emberi természet” – mondja a Kurázsi mama és gyermeki előadásról a világhírű görög rendező, Theodórosz Terzopulosz.

Theodórosz a színházi pályáját Brecht legendás színházában, a Berliner Ensemble-ben kezdte. „Ebben az előadásban az emberiség mindenkori háborúit, a mindennap tapasztalható erőszakot és pusztítást idézzük meg. Brecht epikus szövegének aktuális értelmezésén keresztül a mai valóságról is beszélünk, és átlépünk a disztópia metafizikai dimenziójába” – vallja az előadásról a rendező.

Bertolt Brecht a 20. század legkiemelkedőbb, legsokoldalúbb német színházi alkotója,  aki közvetlenül a II. világháború kitörése előtt, emigrációban írta meg később ikonikussá vált színművét, a Kurázsi mama és gyermekei című megrendítő erejű drámáját. Az ősbemutatót már a véres háború idején, 1941-ben tartották a zürich-i Schauspielhausban. A tragikus példázatnak is tekinthető darab főszereplőjének, a vakmerő („kurázsi”) markotányosnőnek sorsán keresztül a szerző a háború káoszában túlélni próbáló kisember drámáját helyezi középpontba.

Legalább ennyire fontos Brecht baljós előérzete, amely az egyetemes emberi lét önpusztító, végzetes hajlamára mutat rá. Erre az apokaliptikus jóslatra hívja föl Theodórosz Terzopulosz is mindannyiunk figyelmét: a napjainkban is döbbenetesen aktuális brechti történet egyes részleteit nagyító alá helyezve elemzi, reflektálva arra a háborús mechanizmusra, amelybe az emberiség újra és újra belesodródik. A történelem során állandóan ismétlődő háborúk összefonódnak az anyagi-politikai függőség problematikájával, a pénzzel, amely átveszi az uralmat szerelem, élet és halál fölött. Az utókor pedig majd egyre inkább beleéli magát abba a metafizikai rettegésbe, amelyet már a mai civilizáció is a saját bőrén érez.

„Először arról beszélgettünk jó ideig, hogy miről szól majd az előadás: az elembertelenedett világról, ahol az ember szinte már nem akar emberré válni. A folyamatról, arról, hogyan váltunk valami mássá. Terzopulosz úgy fogalmazott, hogy ez a figura nem az a Kurázsi mama lesz, amelyet Brecht elképzelt. Pontosabb talán így mondani: nem arról az emberről szól, akit a háború meghurcolt, amit az túl akar élni. Hanem talán már ő maga az, aki kiváltja ezeket a háborúkat. Szerintem a Kurázsi mamát is úgy fogja létrehozni velünk együtt, hogy miközben a mai világról beszélünk, a problémát visszavezeti „évezredekkel” ezelőttre, hogy az emberről, a háború lényegéről szóljon… és hát ez most nem valami értelmiségieskedés, hanem közvetlenül is érint bennünket, engem, hiszen az én szülőföldemen háború van…” – nyilatkozta a produkció kapcsán Szűcs Nelli.

A produkcióra itt válthatnak jegyet.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt