Laár András elmondta, miért hagyta ott a L’art pour l’art társulatot: „Nem a döntés volt nehéz”
2023. augusztus 26., szombat 10:29
„Nem a döntés volt nehéz, hanem annak a meghatározása, hogy ezt mikor tegyem meg” – válaszolta Laár András a Blikk kérdésére, miszerint nehéz döntés volt-e elhagyni a L’art pour l’art Társulatot. A művész úgy vélte, a kilépés azt jelentené, hogy a társulat alól kihúzza a talajt és ezt nem szerette volna megtenni, ezért hosszú éveken keresztül maradt, akkor is, amikor már nagyon el akart volna menni.
A Covid-időszak után azonban úgy érezte, már nem őt terheli a felelősség, hogy a jövőben tovább tud-e működni a társulat. Azért lépett ki, mert ellentmondás keletkezett a társulat elvárásai és az ő munkája között. Laár ugyanis több projektben is részt vesz, és az egyeztetése folyamatosan konfliktusokhoz vezetett.
„A KFT zenekar és a L’art pour l’art Társulat menedzserei között éveken keresztül ment az alkudozás, hogy épp melyik fellépésen tudok ott lenni és melyiket kell kihagynom. Ez nagyon megterhelő volt, de most már túl vagyok ezen a problémán, és senkire nem haragszom. Viszont a társulat tagjaival már nem igazán tartom a kapcsolatot” – árulta el. A KFT-ben azonban addig zenélnek együtt, amíg mozog a kezük és föl tudnak állni a színpadra.
„Már nincsenek nagy céljaik, de talán épp ez az igazi beteljesülés, hogy adnak egy jó koncertet, és látják, hogy kíváncsiak rájuk az emberek” – fejtette ki Laár. Az együttes tagjai gyakran mondják egymásnak, hogy ez olyan mint egy házasság, csak nincs benne könnyítésnek a szex. „Negyvenkét év alatt már mindenféle leosztásban haragudtunk egymásra, de a zenekar, mint egy közös cél, mindig ott lebegett a szemünk előtt” – fogalmazott az alkotó.
Négy fia van, a legidősebb már negyven feletti, a legfiatalabb pedig 12 éves. A kérdésre, miben változott apaként, azt felelte: „Úgy érzem, hogy most vagyok a legjobb apa. Persze a többi gyereket sem csesztem el, de például az első két fiamnak adtam taslit, ha másképp nem tudtam megnevelni őket, hiszen én is kaptam az apámtól. Ám idővel rájöttem, hogy ezt nem szabad, mert nem tudhatjuk, hogy ez milyen traumákat okoz a gyereknek, még akkor is, ha csak egy atyai pofonról van szó.”