Az ország egyik legnépszerűbb színésze, akinek pályaválasztását akaratlanul is nagymértékben segítette édesapja, aki beszédfejlesztésre vitte dadogó kisfiát. A Radnóti Színház Jászai-díjas színészével, László Zsolttal beszélgetett a Deszkavízió. Lapszemle.
A teljes interjú ITT olvasható.
A kérdésre, mit csinál mostanában este 7-kor, László Zsolt azt felelte: „Szenvedek. De a mostanában nem is helytálló, hiszen négy hónapja tart ez az állapot. (…) Először fordult elő, hogy láttam a saját bemutatómat. (A Don Carlos közvetítését, a szerk.) Nagyon furcsa volt. (…) Szerintem sokkal több koncentrációt igényel, sokkal fárasztóbb, van rajtad egy nyomás, hogy nem hibázhatsz.”
Arról szólva, milyen volt otthonról nézni a premiert, elmondta: „Nagyon nem szeretem magamat nézni. Jó pár éve ment a Tartuffe az egyik csatornán, ahol csak a második felvonásban vagyok. Nyugodtan néztem az első felvonást, jól elszórakoztam, örültem, hogy milyen jók a többiek, majd kezdődött a második felvonás, megérkeztem… és kikapcsoltam a tévét. Egyszerűen nem bírtam nézni. A Don Carlost végignéztem, de nem magam miatt, hanem a felvétel minősége érdekelt. Egy ilyen helyzetben fogják a kezedet és vezetnek, azt nézed, amit az adásrendező mutatni akar, a színpadon pedig azt nézed, amit szeretnél. És ez két teljesen különböző dolog.”
Arról is faggatták, miből merít erőt ezekben a napokban: „Nagyon nehéz időszak ez, szétcsúsztam, az elmúlt egy évben, szinte el is felejtettem élni. Annyira a munka volt az életem origójában, hogy néha úgy érzem nem is tudom magamat igazán hasznossá tenni semmivel. Pótcselekvéseim persze vannak, olvasok, zenét hallgatok, gyakran előveszem a gitáromat, de ez mind csak pótlék. Alapvetően ez az időszak azt összegezte bennem, hogy engem a munka tart össze.”
Két gyermeke is követi a pályán, Gáspár harmadéves színész szakon, Panna elsőéves a televíziós műsorkészítő szakon. Arról szólva, mit ad nekik útravalóul, úgy nyilatkozott: „Szendvicset. (nevet) Alapvetően azt adom át nekik, amit én is kaptam a szüleimtől, amiért néha hatalmas lúzernek is érzi magát az ember ebben az országban: hogy legyenek tisztességesek.”