László Zsoltot A szív hídjai című előadás kapcsán kérdezte a Deszkavízió, melyet a Városmajori Szabadtéri Színpadon július 3-án láthat a közönség. Az előadáson túl beszélgettek még a szabadtéri színházi élményről, a Radnóti Színházról és a két gyermekéről akik követik a pályán.

A teljes interjú itt olvasható.

László Zsolt A szív hídjai című produkcióban lép júliusban a Városmajori Szabadtéri színpadára. A nyári színházi élményeiről így vall: „Ezeken a helyszíneken fokozottan meg van a találkozás varázsa. Nemcsak játszani, nézőként is többször voltam már a szabadtéri színházakban, és azt látom, hogy a nézők szeme, füle, agya alkalmazkodik egy idő után.”

Két gyermeke is követi a pályán, akik jelenleg egyetemre járnak. „Mindkettőjüknek van még egy éve. Panna osztálya egy kivétellel átment a freeSzFE-re, Gazsi osztálya maradt. Elvannak. Nagyon nem foglalkoznak velük. Szerencsére van munkájuk, dolgoznak” – mondta.

Majd az SzFE modellváltásáról szólva így folytatta: „Tulajdonképpen túlélték ezt a helyzetet, vagy inkább megemésztették. Vannak tanárok, akik foglalkoznak velük, ilyen szempontból nincs baj. Olyan szempontból vannak magukra hagyva, hogy amikor megvan a vizsgájuk, nincs, aki szervezze. Maguk egyeztetik, intézik, szervezik. Kezdenek szanaszét lenni, mint osztály. Gazsi Szombathelyen vett át szerepet A Pál utcai fiúkban és aminek nagyon örültem, hogy bekerült a Katonába, a Moszkva-Pekingbe. Novák Eszter rendezte, jó, ha beleszagol egy kicsit az ilyen típusú színházi műhelybe. Múltkor valaki pont kérdezte, hogy mi a terve, és akkor rájöttem, hogy én ezt még meg sem kérdeztem tőle. Egy kutyasétáltatás alkalmával nekiszegeztem, hogy mik az elképzelései a jövőre nézve, amin persze jót röhögött. Nem áltatja magát azzal, hogy a Royal Shakespeare Companyba szeretne szerződni, ilyen szempontból nagyon bölcs. Jó is, ha időben tudja, hogy nem érdemes semmilyen illúzióban ringatnia magát ezen a pályán.”

A jelenlegi helyzetről pedig így beszélt: „Minden megváltozott a világban. Nemcsak a pandémiát, a háborút is nehezen lehet feldolgozni. Mert semmilyen észérvet nem találsz rá, hogy ez kinek és miért jó. Naiv hülyék vagyunk, miközben úgy néz ki, hogy nem nagyon vagyunk messze a harmadik világháborútól. Az sajnos egyértelműen látszik, hogy semmiből nem tanulunk.”

Forrás: Deszkavízió