Józsa BettinaKováts AdélGyabronka JózsefTrafóSzinetár Miklós
  • facebook
  • instagram
  • 2021. december 1., szerda
    banner_bigBanner4

    “Latinovits meg nem alkuvó színházat akart” – Gajdó Tamás színháztörténész válaszolt

    2021. november 7., vasárnap 06:19

    Latinovits Zoltán 90. születésnapja alkalmából nyílt kiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A tárlat a színészóriás rendhagyó és páratlanul sokszínű pályájára reflektál – erről mesélt Gajdó Tamás színháztörténész, a kiállítás kurátora a Papageno-nak.

    A teljes interjú itt érhető el.

    A kérdésre, a színházi színész vagy a filmszínész Latinovits Zoltán él a mai köztudatban inkább, Gajdó tamás kifejtette: “A filmes pályafutása az erősebb, jóval több játékfilm őrzi alakításait, mint színházi előadás. A köztudatban egyértelműen a filmszínész Latinovits él. A kiállításban is hangsúlyosabb a filmes pályakép.”

    Arról is beszélt, miben tért el Latinovits Zoltán művészi attitűdje a korabeli konvencióktól: “Volt némi szembenállása az akkori hatalommal. Ne gondoljunk direkt politizálásra, de úgy látta, hogy sok mindent meg kellene reformálni a társadalomban. Kortársai a halála után olyan karaktert láttak benne, aki alkalmas volt a nemzetegyesítésre, rendkívüli talentummal rendelkezett. Képes volt „felrázni az embereket”. Többek között ebből táplálkozik legendája, melyet Illyés Gyula és Nagy László tovább erősített. Latinovits az akkoriban született kortárs költészet legtisztább közvetítője, képviselője volt. Másképpen értelmezte, és másképpen interpretálta a verseket, mint a korszak előadói. Hallgatósága merőben mást kapott előadóestjein, mint amit a televízióban és a rádióban megszokott.

    Felnyitotta az emberek szemét. Olyan költőket vitt el a közönségnek, akiket nem ismertek, s olyan verseket, melyeket az állami intézmények egyáltalán nem, vagy legalábbis nem hangsúlyosan közvetítettek. Így páratlan élménnyel ajándékozta meg a publikumot.”

    Gajdó Tamás beszámolója szerint Latinovits már a Vígben szeretett volna rendezni, de erre csak Veszprémben nyílt lehetősége, színházalapító terveit azonban nem tudta megvalósítani: “Meg nem alkuvó színházat akart, melyről sok szó esett az 1973-ban kiadott Ködszurkáló című könyvében. Kortárs magyar írók igényes, közérthetőműveinek előadását tervezte. Társadalomformáló, közösségformáló, gondolkodtató, előremutató bemutatókat szeretett volna színházában.”

    A teljes interjú itt érhető el.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2021 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka