Látogatás Szinetár Miklós otthonában – Az ATV riportja
2022. február 20., vasárnap 06:00
A Heti Napló stábja otthonában látogatta meg az elmúlt 60 év egyik legfontosabb hazai kulturális szereplőjét.
Szinetár Miklós 1953-ban rendezett először az Operettszínházban. Azóta 200 bemutatója volt. Szó szerint szinte mindenkit tanított, vagy rendezett az elmúlt évtizedekben. Polcain elismerések, mind fontos neki, de a leginkább mégis egy fotóra büszke.
„Kodály Zoltán képe, amit nekem ajándékozott, és az van ráírva, hogy Szinetár Miklósnak, Háry János, Székelyfonó újraalkotásáért. Köszönettel, Kodály Zoltán” – mutatta a Heti Napló stábjának a képet a Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas rendező. Kodályt amúgy nagyon kedvelte. Azt mondja, szabad ember volt, aki nagyon finoman tudott „beszólni” embereknek. Például azoknak, akik egy társaságban tele szájjal szidták az egyik magyar zeneszerzőt, Zerkovitz Bélát.
A Szinetár család otthonában még a garázsba is jut relikvia. Olyan plakátok, amelyeket vélhetően sok múzeum fogadna el saját gyűjteményébe is.
Szinetár 1969-ben rendezhette meg a Magyar Televízióban az Ember tragédiáját. Ma már szinte hihetetlen, de azt az egy bemutatót akkor többen nézték meg a tévében, mint a színházakban addig összesen. Ráadásul ezután lett igazán nagy sztár, az akkor alig 25 Huszti Péter.
Szinetár Miklós szeretné újra megrendezni Az ember tragédiáját. Merthogy 90 évesen is dolgozik. És nemcsak a színházban. Könyveket is ír, de ő a Halhatatlanok Társasága kuratóriumi elnöke is, van munkája bőven. Plusz, figyeli az aktuálpolitikát is. Egyik könyvében azt írta, hogy a demokrácia a rákfenéje az általános választójog. Nem egyedül én kaptam fel erre a fejem. A rendező viszont azt mondja, hogy sok tévében látott már bizonyítékot az állítására. Szinetár szerint nagyon sokan vannak, akik egyszerűen nem tudják, hogy miről van szó. Éppen ezért nem ártana állampolgári ismeretekből néha vizsgázni, de legalábbis oktatni minket arra, hogy amikor döntünk, akkor miről is döntünk. Ne csak mondjuk, hogy GDP, hanem sejtsük is, hogy mit jelent az.
A Heti Napló kérdésére, hogy 90 évesen hogyan néz a világra, hogyan viseli el, hogy egyre kevesebb barátja marad, azt válaszolta: „Ez az élet rendje. Én is el fogok menni, mindnyájan. A Pilinszkynek van erről egy gyönyörű mondása. Azt mondta, hogy nem félek a haláltól, mert eddig még mindenkinek sikerült” – fogalmazott.