Hosszas tanácskozás után hozták meg döntésüket a Nemzet Színészei: Törőcsik Mari helyére Lehoczky Zsuzsát választották meg – írja a Nemzeti Színház közleménye.
Hosszan tanácskoztak
Május 11-én, kedden 14 órakor a Nemzeti Színházban találkoztak a Nemzet Színészei: Bodrogi Gyula, Haumann Péter, Király Levente, Molnár Piroska, Szacsvay László és Tordy Géza a színház igazgatói irodájában választották meg a Törőcsik Mari elhunytával megüresedett helyre a Nemzet Színészét. Almási Éva, Csomós Mari, Cserhalmi György és Máthé Erzsi személyesen nem tudtak jelen lenni, ezért ők telefonon kapcsolódtak be a választásba.
A Nemzet Színészeinek megbeszélése zárt, amelyen csak a tizenegy művész vesz részt.
A Nemzet Színészei közel egy óra elteltével hozták meg döntésüket, melynek értelmében a mai naptól Lehoczky Zsuzsa a Nemzet Színésze cím új birtokosa.
Az új Nemzet Színészének elsőként Vidnyánszky Attila gratulált telefonon.
A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek.
A címet elsőként 2000. augusztus 22-én adták át, legfeljebb tizenketten viselhetik, akik életük végéig havonta nettó 630 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással választ új színészt – ismerteti a szabályokat a közlemény.
A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott; betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.
A Nemzet Színészei jelenleg: Máthé Erzsi (2000-től), Király Levente (2006-tól), Bodrogi Gyula (2007-től), Tordy Géza (2008-tól), Haumann Péter (2010-től), Molnár Piroska (2011-től), Cserhalmi György (2014-től), Szacsvay László (2015-től), Almási Éva (2016-tól), Csomós Mari (2017-től), Jordán Tamás (2020-tól) és Lehoczky Zsuzsa.
A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2000-2006), Bessenyei Ferenc (2000- 2004), Darvas Iván (2000-2007), Garas Dezső (2000-2011), Kállai Ferenc (2000- 2010), Komlós Juci (2002- 2011), Lukács Margit (2000-2002), Raksányi Gellért (2000- 2008), Sinkovits Imre (2000-2001), Zenthe Ferenc (2005-2006), Szabó Gyula (2006- 2014), Avar István (2001-2014), Sztankay István (2012-2014), Gera Zoltán (2014- 2014), Bitskey Tibor (2014-2015), Kóti Árpád (2014-2015), Psota Irén (2000-2016), Andorai Péter (2015-2020) Törőcsik Mari (2000-2021)
Lehoczky Zsuzsa pályájáról:
Lehoczky Zsuzsát 10 évesen íratta be édesanyja a szegedi színházban működő balettiskolába, így már gyerekkorától táncolt a színpadon, kisebb szerepeket is eljátszott és sokan felfigyeltek rá.
Sarlós Gábor főrendező elhívta magával Kaposvárra szubrettnek, így az 1956/57-es évadot a kaposvári színházban töltötte. A Németh Antal vezette stúdióban tanult, több jó szerepet eljátszott Kaposváron, A mosoly országa, A csárdáskirálynő és a Liliomfi című előadásban szerepelt.
Az 1956-os forradalom idején tejeskocsival utazott Budapestre, majd Szegedre. Kaposváron akkor a Mária főhadnagyot játszották, arra a darabra még visszatért, de a következő évadban Szegeden folytatta.
„Itt aztán minden szubrett szerepet eljátszottam” – mondta egy beszélgetésben A csárdáskirálynő, A mosoly országa, a Viktória és a Bál a Savoyban című darabot említve. A Koldusoperában például Lucyt alakította, míg Polly Domján Edit volt.
1962-ben felkérést kapott a Helsinkiben megrendezett Világifjúsági Találkozón való részvételre, ahol Rátonyi Róbert partnere lehetett. Ebben az évben kínált neki szerződést az Operettszínház. Mivel kevesellte az először felajánlott 2800 forintot, végül 3200 forintos havi gázsit kapott. „Pimasz voltam vagy talán így kerekedtem felül a félelmen, hogy sikeres leszek-e?” – jegyezte meg, hozzátéve: hitt saját tehetségében és meg akart felelni a kihívásnak. Lehoczky Zsuzsa azóta tagja a társulatnak.
Együtt játszott Feleki Kamill-lal, Latabár Kálmánnal, Németh Marikával, Petress Zsuzsával, Oszvald Gyulával, Baksay Árpáddal, Sárdy Jánossal, Honthy Hannával.
Prózai színészként is rangos feladatokat kapott: Haumann Péter és Garas Dezső partnere volt a Napsugár fiúk című Neil Simon-darabban, Madame Chouchou-t játszotta a Kaktusz virágában, Barkó Júliát Moldova György Az ifjú gárda című színművében. 2009-ben Parti Nagy Lajos Ibusár című darabjában a Budapesti Operettszínházban fáradt munkásasszonyt és hercegnőt is kellett játszania, méghozzá úgy, hogy percek alatt bújt egyik figura bőréből a másikba, egymás után többször is.
„Szép életem volt, tele küzdelmekkel” – mesélte.
Gyerekkoráról elmondta, hogy édesapja ezredes volt, 1942-ben meghalt, a háború után szegénységben éltek. „Szörnyű szegények lettünk, ezt nem is tudom elfelejteni. Nem volt az ágyneműnkön huzat. A mai napig ha rosszkedvű vagyok, kicserélem az ágyneműt. Most annyi ágyneműm van, hogy egy kisebb panziót ki tudnék stafírozni.”
„Néha próba után beülök a félig megvilágított nézőtérre, és emlékezetembe idézem azokat a kollégákat, akik elmentek. Borzasztó nagy sztárok voltak”.
„Sok jót tettem a színháznak, a színházi életnek, a színészetnek. Sok hibát is vétettem, ugyanez vonatkozik a magánéletemre” – mondta egy korábbi interjúban, amelyben hozzátette: ma már sok mindent másképp csinálna, de sok mindent ugyanúgy.
„Voltak csodás időszakok, mint amikor a lányom született” – emlékezett, felidézve: a My Fair Lady 100. előadása után száz szál vörös rózsát kapott, ahogy átölelte a csokrot és megcsapta a virág illata, ledobta és kirohant a folyosóra, ezután kellett elárulnia, hogy gyermeket vár. „Egyetlen dolgot bánok, hogy amikor kicsi volt a lányom, nem volt időm annyit vele lenni, amennyit szerettem volna” – mondta. Akkoriban sokszor éjszaka is forgatott, ezért édesanyja költözött fel Szegedről, hogy legyen, aki segítséget nyújt számára.
Filmes szerepei közül a Várkonyi Zoltán rendezte Fotó Hábert említette, amelynek főszerepeit Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva játszotta. Felidézte: az egyik jelenetben derékig le kellett volna vetkőznie. „Akkora szerelemben voltam akkor Tichy Lajossal, a későbbi férjemmel, a lányom apjával, hogy nemcsak mint vidéki lány nem fogadtam ezt el, de a körülmények is olyanok voltak, hogy nem akartam úttörő lenni” – mondta. Várkonyi Zoltán megharagudott rá emiatt és ez filmes karrierje végét jelentette, de tévéfilmekben ezután is sokat játszott.
„Ahhoz, hogy az ember éljen, legyen energiája és agyilag is rendben legyen, ha esik, ha fúj dolgozni kell” – vallja.
Lehoczky Zsuzsa a hatvanas-hetvenes években a legnépszerűbb színésznők egyike volt, akit nemcsak a közönség imádott, de a kritikusok is csak dicsértek. Honthy Hanna, akiről az a hír járta, hogy színésztársaival, főleg a nőkkel nem volt éppen felhőtlen a viszonya, a bájos, kedves leányt örökbe akarta fogadni.
A művészt 2004 márciusában Kossuth-díjjal tüntették ki “az operett és musical-irodalom szubrett-szerepeinek kiváló megformálásáért, több évtizedes, sikerekben gazdag művészpályafutása elismeréseként”.
A kitüntetés átvételekor azt nyilatkozta: személyében több mint ötven év után részesült Kossuth-díjban operettszínházi művész, ez nemcsak a saját, hanem egyben a teátrum sikere is. A legrangosabb művészeti díjon kívül két ízben (1966, 1974) kapott Jászai Mari-díjat, 1981-ben lett érdemes művész, 1989-ben kiváló művész.
A Budapesti Operettszínház örökös tagja, 1993-ban Déryné-díjat kapott, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével 1995-ben tüntették ki, 2007-ben a magyar operett napja alkalmából életműdíjat vehetett át az operettszínházban. Lehoczky Zsuzsa 2003-ban a Halhatatlanok Színházi Társulatának tagja lett.
Forrás: Színház Online, Nemzeti Színház, Operettszínház, Filmtekercs, MTI