„Ilyenek vagyunk, basszus. Részvétlen, cinkos, gyáva szarok” – fakadt ki 137 ezer Facebook-követője előtt Lengyel Tamás színész, arra reagálva, hogy a színházi szakma még akkor sem fog össze, amikor két színész súlyos sérüléseket szenved, és az igazgatójuk a felelősség vállalása helyett őket hibáztatja. Azért kereste meg Lengyelt Kovács Bálint, a HVG újságírója, hogy bővebben is fejtse ki véleményét. Lapszemle.

A kérdésre, miért érezte szükségét, hogy felszólaljon a Nemzeti Színházban történt baleset és Vidnyánszky Attila felelősségének ügyében, Lengyel Tamás elmondta: „Egyrészt furcsa állítások hagyták el Vidnyánszky Attila száját, másrészt már régóta szerettem volna markáns véleményt megfogalmazni azzal az emberrel szemben, aki az egész színházi szcénát szétbombázta az oldalak szembeállításával, aki közreműködött a tao-támogatások felszámolásában, akinek a keze Teátrumi Társasági elnökeként mindenhova elér, még a függetleneknek szánt pénzek elosztásáig is és, aki inkább milliárdokból Színházi Olimpiát szervez, minthogy a kialakult helyzetet konszolidálni igyekezne; számomra bicskanyitogató, ahogy erről a két szerencsétlenül járt színészről, Szász Júliáról és Horváth Lajos Ottóról beszélt. Már régóta terveztünk egy paródia-videóklipet a helyzetről alkotott véleményünkkel, az csak véletlen, hogy a megjelenés pont egybeesett Udvaros Dorottya nyilatkozatával és Szász Júlia posztjával, de örülök, hogy megerősíthettük őket.

Vidnyánszky legutóbb épp azt közölte, a színház veszélyes üzem, ahol megsérülhetnek emberek. Tényleg, a színház veszélyesebb, mint az adatrögzítés, viszont pont erre van a rendező és az igazgató, hogy ezeket a kockázatokat minimalizálja. Ha ezt nem sikerült, és baleset következett be, annak a felelősségét viszont vállalni kell. Ehelyett áldozathibáztatást, hatalommal való visszaélést és a konkrét tények letagadását látom. Látszik, hogy aki közel van a hatalomhoz, azt nem érheti kritika” – fejtette ki a színész.

Arról is beszélt, mit gondol, miért mindössze 4-5 ember szólal fel egy ilyen esetben a szakmából:

„Mindenütt azt tapasztaljuk, hogy aki kritikával él, azt a hatalom megbünteti, ezért az emberek többsége úgy gondolja, az a racionális döntés, ha azt a két forintot, amit meg tud keresni a saját szakmájában – legyen szó tanárokról, egészségügyi dolgozókról vagy színészekről –, hazaviszi, és reméli, hátha őket majd elkerüli az egész problémahalmaz. Pedig látjuk, hogy ez nem így van; elképzelni sem merem, mi lesz, ha végrehajtják a kulturális szféra tervezett központosítását, de azt gyanítom,

Vidnyánszky az eddiginél is jobban élet és halál ura lesz, az emberek még inkább rettegni fognak, és csöndben maradnak.” – nyilatkozta Lengyel Tamás, aki szerint egy díszlet nem lehet olyan, hogy ha rossz irányba mész, leesel!

Lead fotó: Mócz András