SZFEMácsai PálMajor FesztCziegler BalázsVidnyánszky AttilaKőszegi VárszínházKovács PatríciaUpor László
  • facebook
  • instagram
  • 2020. július 7., kedd

    Létezik-e bármilyen összefüggés a sakk, a matematika és a zene között?

    2020. május 30., szombat 08:16

    Létezik-e bármilyen összefüggés a sakk, a matematika és a zene között? Ezen témák mentén beszélgetett Kováts Kriszta meghívott vendégeivel a Kovátsműhely legutóbbi adásában.

    A műsorban Kováts Kriszta beszélgetőtársai Portisch Lajos, a Nemzet Sportolója, nemzetközi sakknagymester, kilencszeres magyar bajnok, mesteredző és Mérő László matematikus, pszichológus, egyetemi tanár voltak. A sakkból kiindulva, a témaadó dal a Kováts Kriszta Kvintett: Sakk (Schneider Zoltán- Fábri Péter) című száma okán.

    Az adás egy Erkel Ferenc idézettel indult, ami rögtön össze is kapcsolta a zenét és a sakkot. Hiszen híres zeneszerzőnkre korának egyik legnagyobb sakkozójaként is emlékeznek. Ő maga erről a szenvedélyről így nyilatkozott „…miként a sakktáblán a képzelet képzeletet szül, eszme eszmét kerget, elnyom, újból ébreszt, de a nagy hajszában rendet tart az ész

    Portisch Lajos, Kováts Kriszta és Mérő László

    Portisch Lajos sakknagymester gyerekként sokáig hegedült, de 11 éves kora környékén kapott a szüleitől karácsonyra egy sakk készletet és ez mindent megváltoztatott. A sportág megfertőzte őt és az öccsét is, a hegedülés hamar háttérbe szorult. Sok versennyel, győzelemmel és nem csak pozitív tapasztalatokkal a háta mögött, úgy gondolja, mára a sakk nagymesteri cím elértéktelenedett, kiüresedett, hiszen annyi mindenkit hívnak annak, hogy ő már inkább le is mondana a sajátjáról.

    Mérő László mesterséges intelligenciával is foglalkozott. Föl is vetődött egy kérdés, miszerint kiállna-e verekedni vagy boxolni egy olyan robottal, amelyiknél ő az erősebb? Mérő – elsőre talán meglepő – válasza úgy hangzott, nem. Mégpedig azért nem, mert az ütés az embernek fáj, a robotnak viszont nem. Hiába, Papp Laci is azt mondta, „A boksz az a sport, ahol a győztest is nagyon megverik.” És bizony a sakkjátszmákban a vesztesnek is vannak jó lépései.

    A gépek a sakkban is megjelentek, vannak sakkprogramok és sakkozó gépek. De a gép nem érez, az ember, a sakkozó igen. Fölvetődött az a kérdés is, hogy vajon a sakk jobbá teszi-e az embert. Mindkét meghívott vendég egyöntetűen azt felelte, nem.  A sakk is fegyelmezettebbé, ütésállóbbá, tesz, de jobb emberré nem. Hiszen a sakkozók semmivel sem jobbak vagy rosszabbak, mint más emberek. Sajnos a sakkban sokan gyűlölik az ellenfelet. Lajos mindig is jobban szeretett olyanok ellen játszani, akiket kedvelt.

    Kovats Kriszta · Kováts Kriszta Kvintett – Sakk


    Mérő László régen azt jósolta, hogy a gép nem tudja megverni az embert. De azóta a gépek fejlődése felgyorsult, gyorsabbá is váltak, ugyanúgy, mint a világ. Azok a gépek, amik most legyőzik a világbajnokot, semmi olyat nem tudnak, amit 30-40 éve nem ismertünk volna. Csak felgyorsultak és hatékonyak az algoritmusok.

    Portisch Lajos korábban Karpov szekundánsa (trénere) volt Kaszparovval szemben, amiért Kaszparov neheztelt rá. Míg a meccs előtt még kezet fogtak, meccs közben Kaszparov anyukája már a köszönését sem fogadta el. Hiába, már a rómaiak is mondták, „Gladiátor ne barátkozzon gladiátorral!”

    Portischnak módja volt néhány lépést játszani selyemkesztyűben – Gyimesi Zoltán nagymester társaságában – Kossuth Lajos piros és fehér színű sakk készletével a Nemzeti Múzeumban, a reformkori politikus születésének 210. évfordulója alkalmából. Élete nagy élményei közé sorolja.

    Szóba került Erkel élő sakkpantomim előadása – 1853-ban a Nemzeti Színházban, amit összesen háromszor játszottak. A Sakk-játék című produkció a kor két legjobb sakkozójának, Erkel Ferencnek és Szén Józsefnek egy 81 lépéses partijára épült. Partitúra, szövegkönyv nem maradt fönn róla, csupán a színlap és a korabeli napi sajtó beszámolói. Az előadás zenéjét jórészt Erkel szerezte, de fölhasznált népszerű táncdallamokat is. Sőt, a sakkjátszma végkimenetelének változtatásával politikai nézeteinek is hangot adott.

    Amikor egyszer Erkeltől megkérdezte egy újságíró, miért szeret sakkozók társaságában lenni, ahelyett, hogy hazamenne komponálni, azt felelte, „Azért, mert unom azokat az újságírókat, akik folyton a zenéről akarnak velem beszélni.” Portisch viszont szívesen beszélt zenéről, mert nagyon szeret énekelni. Csak klasszikust énekel, főként németül, s megtanult már operaáriákat is.

    A sakkot állítólag egy indiai zeneszerző találta fel. Mivel akkoriban még nem voltak kották, ő a műveit sakklépésekre írta.

    Szó esett még sakklépésekről, kentaursakkról, cyber sakkról. Nagy kérdés, hogy az ember gép segítségével le tudja-e győzni a másik gépet. Portisc húgy véli, bármilyen okos is a számítógép, soha nem fogja tudni megmondani, melyik a legjobb első lépés. Mérő László szerint pedig a gépek öntudatra ébredését nem fogjuk megvárni.

    Erkel Ferenc úgy gondolta, a világ egy sakktábla. A fekete-fehér kockákon az ember – ha nem tér le az útról – szabadon járhat. Az emberre szabott feladat pedig az út maga.

    A teljes adást itt tudják meghallgatni.

    - Színházi pillanatok az Instagramon -