KulisszaTakács KatiJordán TamásszinkronAbigélJózsef Attila Színház
  • facebook
  • instagram
  • 2021. január 15., péntek

    Lukáts Andor: “A hobbim maga az élet”

    2020. augusztus 20., csütörtök 10:26

    “Az egész családom kemény körülmények között élt, valószínűleg ebből táplálkozik az örökös küzdelmem” – nyilatkozta a kaposvári születésű, 77 éves színész, rendező.

    Édesapját, Dél-Dunántúl hadiüzemének korábbi parancsnokát a háború után politikai fogolyként 9 évre lecsukták. Édesanyja “csodálatos asszony volt, rengeteget dolgozott, játszott, énekelt, táncolt”. Nem tudta egyedül eltartani a négy gyereket, akik emiatt intézetbe kerültek. Hét év után a tabi szociális otthonban talált újra egymásra a család. A mama időseket és elmebetegeket ápolt, előadásokat rendezett nekik. Andor ott kapta élete első szerepét. Majd a Ganz-gyárban volt lakatos, a Keravillnál dekoratőr. “Sárga dzsekiben ültem három hónapig mindennap a Pinceszínház nézőterén, Fodor Tamás kiszúrt, és felhívott a színpadra.”  

    Évtizedek óta Pilisborosjenőn él, nomád körülmények között. “A hobbim maga az élet” – vallja.

    Lukáts Andor

    Arról szólva, mi ad erőt ahhoz, hogy felálljon a kudarcokból, elmondta:
    “Az egész életem nagy küzdelem volt a szegénységgel, az intézeti léttel, a szabályok ellen. Eléggé ütésálló vagyok, bár a türelmem néha már fogytán. Ha végignézzük a történelmet, azt látjuk, adódik néha lehetőség, hogy jobbra forduljon a sorsunk. Aztán rendre elrontjuk az esélyeinket a változásra. “

    Annak kapcsán, hogy Pogány Judittal együtt útját állta civil ruhás rendőröknek, amikor be akartak jutni a színház klubjába, elárulta: “Két civil ruhás rendőr be akart menni a színészklubba az előadás után, mert ott szép színésznők voltak. Ezt akadályoztuk meg Pogány Jutkával. 1981-ben rendőrállamban éltünk, ebből a szempontból nem sok változott.” 

    Lukáts Andor arról is beszélt, hogy a Sanyi és Aranka magánszínházát önkéntes száműzetésnek, kivonulásnak szánta-e a kőszínházi rendszerből: “Érdekelt, mit tudok kezdeni azzal a helyzettel, amikor mindent nekem kell csinálnom: kitalálni, megrendezni darabokat, játszani, megtanulni világítani, hangot kezelni, takarítani. (…) 10 éven keresztül a saját pénzemet fektettem bele a színházba, miközben a 9. kerületi önkormányzat vezetői ellopták a pénzt a parkolóautomatákból. A fideszes polgármesterhez fél év kilincselés után Stohl András közbenjárásával jutottam be. Nagyjából egy órán keresztül ecseteltem neki meg a kulturális helyettesének a Sanyi és Aranka kilátástalan helyzetét. A végén közölte, nem értenek a színházhoz. Hiába mondtam, hogy az önkormányzatnak nem értenie kell a színházhoz, hanem támogatni.”

    Azt mondja magáról, szakmai fejlődése fordított arányban áll az életminőségével: “Ahogy öregszem, úgy kerülök egyre rosszabb egzisztenciális helyzetbe. Amíg fiatal voltam, és ellen tudtam állni, addig rendben mentek a dolgaim. Amióta egyedül maradtam, magányos küzdelmet folytatok. Játszani már nem nagyon akarok, inkább rendezni szeretnék. Zalaegerszegre nyilván nem hívnak vissza, hiszen Az ügynök halála premierje után beszédet tartottam a fideszes polgármester és csapata előtt. Közöltem velük, hogy amint kész vannak a stadion felépítésével, azonnal kezdjék el felújítani a színházat.”

    A teljes portré, a HVG-ben olvasható. (HVG 2020.08.19 – 58. oldal)
    Szerző: Szentgyörgyi Rita

    - Színházi pillanatok az Instagramon -