Mácsai Pál: “A mai kultúrkorifeusok, bár szidják a hajdani elvtársakat, ugyanúgy működnek”

A színész-rendező, ha tehetné, kötelező tantárggyá tenné a színjátszást az iskolákban. “Ha én lennék a kultuszminiszter, bevezetném a színjátszást mint iskolai tárgyat. Ott nincs mobil, élő emberek jelen időben, egymásra figyelve cserélnek gondolatokat, váltanak ki érzelmeket, közösségi élményben hatnak másokra. Ehelyett a színjátszás szabad és kíváncsi formáinak a fojtogatása zajlik” – mondja Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója. 

“Színházat csinálni csak a jelenben lehet. Ha egy előadás nem valósul meg, ha életpályák nem indulhatnak el, az utóbb jóvátehetetlen. Aczél alatt is így volt, rengeteg a hasonlóság. 

Groteszk, ahogy az egyébként sebesen cserélődő kultúrkorifeusok szidják a hajdani elvtársakat, miközben ugyanúgy működnek, ahogy ők.

Sajnos ki lehet mondani, hogy az elmúlt száz évben ami fontos és maradandó a magyar művészetben, az majdnem mind „annak ellenére” jött létre. Most is létre fog jönni, de jobb lenne, ha az „annakellenéreségnek” vége lenne. Nekünk gazdagabb, áradóbb kultúránk lehetne” – mondja a kultúra, és azon belül a színházak politikai ellehetetlenítésével kapcsolatban a Forbes-nak adott interjúban Mácsai Pál.

Beszél arról is, hogy ő is és a társulat több tagja is rendszeresen jelen van közéleti színpadokon, de „ha én lennék az egyik ügyeletes mindig, mindenhol fellépő, az hamar hiteltelenítené magukat a közéleti megszólalásokat is, és ugyanabban a ritmusban a színpadi alakításokat is”.

Mácsai Pál / Fotó: Éder Vera

Úgy látja, sok energiáját veszik el a gazdasági, politikai ügyek, így kevesebbet foglalkozik művészettel:

„Inkább egy természetikatasztrófa-kormánybiztosra hasonlítunk, mint színházi emberre. Kezünkben három mobiltelefon, lábunkon gumicsizma, fejünkön viharsisak.”

Az Örkény Színház igazgatója szerint ma az emberek világérzékelése átcsúszott a képernyőkre, ez befejezett tény. Ahol ma is közvetlen, élő emberi interakció van, az szerinte a színház.

Miután a Kultúrbrigád bejelentette, hogy nem működteti tovább az Átrium Színházat, azonnal felajánlotta, hogy az Örkény befogadja valamelyik előadásukat. A kérdésre, mit szólsz ahhoz, hogy Lakatos Péter, az épületet kezelő cég tulajdonosa kifogásolta: nem egy tehetséges társulat új produkciójának kínáltak fel játszóhelyet, hanem egy késznek, aminek a létrehozását más már finanszírozta, Mácsai Pál kifejtette: “Nem pusztán én ajánlottam ezt fel, hanem az Örkény társulata. A kifogásra azt szólom, hogy mi nem inkubátorház vagyunk, a mi gesztusunk a szolidaritás kinyilvánítása. Ami annak szól, hogy egy színházi alkotóközösség, amely jó ideje jó nívón működik, megszűnni kényszerül a színháztámogatási rendszer egyoldalúsága miatt. 

Az Átriumban együtt van jelen a független és üzleti modell. Ám ha üzleti vállalkozás is, megszűnésük oka akkor is az, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének kultúrpolitikája protekcionista, világnézeti és politikai hűség-alapú támogatási rendszert épített ki, amelybe ők ideológiai alapon nem férnek bele.

Így az Átrium, vagy ezen belül a Kultúrbrigád elsorvadása a jelen kultúrpolitikájának következménye. Ez ellen tiltakozva álltunk melléjük. És azt is szólom a kifogáshoz, hogy az elmúlt két évadban öt független produkció talált nálunk játszóhelyre.”

A teljes interjú itt érhető el.