Mácsai Pál a Mesterjátszma kapcsán mesélt arról a Szeretlekmagyarország.hu-nak, hogy bár a film 1956-ban játszódik, de mégsem 56′-ról szól, és arról, lehet-e a színész objektív.

A teljes interjú itt olvasható.

 A kérdésre, miből tud építkezni ebben az 56-os tematikájú filmben miközben erről a korszakról első kézből nem lehetnek élményei, Mácsai Pál elmondta:

„És mégis. Az ember személyes emlékezete hosszabb, mint az élete. Hall ezt-azt a szüleitől, a nagyszüleitől, tanul történelmet, figyel, olvas, filmeket lát, gondolkodik. Ez mind részt vesz a színészetben.

Itt, ennél a szerepnél, mondjuk, ha ez az ember 50 évkörüli 56’-ban, akkor körülbelül 1906-ban születik, 16-ban tíz éves, 26-ban húsz… Mi lehet ebben a gyerekkorban? Az első háború biztos. Érett férfiként még egy háború. Könnyen lehet, hogy az első világháborúban elveszíti az apját, hogy Trianonnal elcsatolják az otthonát, talán hogy meghal a mamája, és menekültként, vagonban él évekig. Mondjuk, ez egy létező sors.

A harmincas években keserves áron, nehezen mászik felfelé a társadalmi kirekesztettségből. Így belesodródik a baloldali mozgalmakba, és egy rendkívül küzdelmes gyerek- és fiatal korból jut abba a szerepbe, ahol a filmben látjuk. Ezt csak példaként mondom, ki lehet találni mást is, amitől ez a mondat támasztékot kap. Amikor tehát azt kérdezik az embertől, hogy maga hogy távolodott el Istentől, akkor mindez eszébe jut, a halott apa, a TBC-ben meghalt anya, a vagonban töltött gyerekkor, a verések, az intézet, és akkor kimondjuk a mondatot.”

Arról szólva, mennyire volt egy előre meghatározott rendezői koncepció, hogy milyennek kéne lennie ennek a karakternek, kifejtette:

„Dehogynem, de a színész dolga, hogy felépítsen egy személyt a megírt szöveg alá. Azt a személyt, akit ő el tud képzelni. Amit mi a filmen vagy a színpadon kimondunk, az csak a jéghegy csúcsa. Hogy miért mondjuk éppen azt, és pont akkor, ez a színész igazi munkája.”

„A film nem ötvenhatról szól, egyébként. Inkább arról, hogy mi a bűn, és hogyan nyeri el a büntetését. Van-e ebben igazságosság, van-e méltánytalanság. Van, egyébként. Emlékezetes alkotás.Sok értetlenséggel is fog találkozni, de alapvetően egy mélyen lírai film. Sokat mond a belső mozgatórugókról, meggyőződésekről, belső szilárdságról, mániákról, a hitről” – tettem hozzá Mácsai Pál.