„Napjainkra már-már jótékony feledés homályába merült volna annak a kibeszélésig soha el nem jutó kérdésnek a megválaszolása, hogy az egyetemfoglalás csupán az átalakítás hatalomtechnikai okainak elfogadhatatlansága, vagy az egyetemre érkező új és a régi vezetés világnézeti különbözősége miatt jutott kenyértörésig a felek között?” – veti fel új, a Magyar Nemzet oldalán megjelent írásában Bognár Zsolt színész.
„A forradalmárok és őrt álló támogatóik, köztük Mácsai Pál narratívája szigorúan az ,,ideológiamentes oktatásról”, illetve a ,,nincs jobb és baloldali világlátás” szerinti tanításról, illetve színházműködtetésről szólt. Még hogy jobb- és baloldali színjátszás, még hogy ideológia! Ezen két állításhoz való ragaszkodásuk sziklaszilárdan tartotta magát és alátámasztásául szolgáltak annak elhitetésére és sulykolására a közbeszéd fórumain, hogy az ellentmondást nem tűrő házi forradalom kizárólag csak az egyetemi autonómia megsértése, azaz a szenátus jogkörének megnyirbálása miatt tört ki és rengette meg a ,,világot” és még véletlenül sem a felek világnézeti és kibékíthetetlen morális ellentétének, különbözőségének okán.
E rövid bevezető után szeretnék rátérni publicisztikám kiváltó okára. Történt ugyanis, hogy 2021. május 18-án az ATV-ben Mácsai Pál azt találta mondani: ,,Van jobb- és baloldali színház és ez döntés kérdése”, valamint a riporter azon kérdésére, hogy ,,az jó, hogy egy színház demonstratív módon képvisel valamiféle szellemi áramlatot?” Mácsai válasza így hangzott: – Szerintem elkerülhetetlen, tehát helyesnek is érzem, hiszen az egy közösség, alkotóközösség.
Nocsak! Megtört a jég? Elérkezett a színt vallás időszaka, vagy csak egy óvatlan, tudatalattiból felszínre törő coming out szem- és fültanúi voltunk?
Korábban, 2020 júniusában Mácsai azt is mondta az egyetem átalakításakor, hogy – valószínűleg az egyetemi autonómia megszüntetéséről van szó, arról van szó, hogy ebbe a kuratóriumba ki kerül, és kik mondják meg, hogy milyen elvek és gyakorlatok szerint működjön egy egyetem.
Kérdem, az egyetem működtetésének elvei és gyakorlata miért jelentette Mácsainak alapból a nagybetűs szakmába való belenyúlást is? A működtetés mikéntje miért vonta volna magával a szakmai munka sérülését, ráadásul úgy, hogy a régi tanárok zöme nem lett elküldve, hanem saját elhatározás alapján távozott?
Hamis liberális áriák című írásomban 2020 augusztusában úgy fogalmaztam: ,,A színház másságát a vezető gondolkodása teremti meg, amely a produkciókra is kihat. Ez a gondolkodásmód pedig átszüremlik az adott színdarabokról alkotott elképzelésekbe és a színpadi előadás hordozni fogja a vezető karizmáját, gondolkodását. Ugyanezt gondolom az egyetemmel kapcsolatban is.”
Amennyiben komolyan vesszük Mácsai szavait, és miért ne tennénk, akkor viszont kijelenthető, hogy a színművészetis freeSZFE konfliktus alapvető oka a régi és az új vezetés világnézeti különbözőségéből eredeztethető.
Vidnyánszky Attila az egyetem egyik tanáráról, forradalompárti vezetőjéről tűpontossággal fogalmazott: ,,én nem fogom soha tudni elmagyarázni, hogy mi a nemzet, meg a haza, meg a kereszténység, mert alkalmatlan arra, hogy befogadja azt, amit én gondolok”. Súlyos szavak. Természetesen, ami ilyen esetekben bevett gyakorlat az ellenoldanál, Vidnyánszkyt vádolták meg kirekesztéssel.”