A Vígszínház és az eSzínház kezdeményezésére megszervezett Venczel Vera jótékonysági vetítésre – amelyre október 22. és 27. között került sor az eSzínházban – több mint 500-an váltottak jegyet.
A nézők összesen 14 országból követték figyelemmel Venczel Vera felejthetetlen alakítását A Vörös oroszlán című monodrámában és egyúttal emlékeztek a két éve elhunyt művésznőre.
A jegybevételt – amelynek összege megközelíti a 900.000,- Ft-ot – a Vígszínház és az eSzínház a Venczel Vera Emlékdíj javára ajánlja fel.
A Színház Online a jótékonysági vetítés kapcsán Bodor Böbe színész-rendezőt kérdezte.
“A Vígszínházban egy öltözőbe kerültem Verával. Azonnal egymásra hangolódtunk, sok közös érdeklődésünk volt, többek között Szepes Mária világa. Vera jó barátságban volt Máriával, többször járt nála, sokat beszélgettek. Ő is részt vett különböző spirituális akciókban, a Szepes Mária Alapítványnak készített hangoskönyveket. Érdekelte az is, hogyha egy rendező most kérné fel egy szerepre, milyen karakterben látná őt szívesen. Azt hiszem, ez volt az a kulcsmondat, hogy elkezdjek gondolkodni valami különleges feladaton. Így kerestem méltó bonyolultságú történetet, izgalmas szerepet. Sugallatként jött A vörös oroszlán, meg vele a kétségek is, hogy a mű talán túl vakmerő vállalkozás. De nem tudtam elengedni az ötletet. Sőt, azt gondoltam, hogy talán Szepes Mária küldte a sugallatot egy másik dimenzióból” – mesélte nekünk Böbe.
“Kifejezetten Verára kerestem szerepet. Amikor felhívtam, hogy szeretném megcsinálni vele ezt a művet, mit szól hozzá, rögtön azt kérdezte, melyik női szereplőt gondoltam neki, hol keresse a könyvben? Mondtam, a neki szánt szerepet nem kell keresni, hiszen róla szól a történet, ő a főszereplö, a lélek, a lény, akivel mindez történik, akiről az egész könyv szól. Instrukcióként azt javasoltam, induljunk ki abból, hogy ő, Venczel Vera az, akinek ezek az előző életei, s most azért lett színésznő, hogy át tudja adni a színház nyelvén a benne foglalt tanításokat, és sajátjaként, személyes megéltséggel mesélje el a történetét. Elsőre ez talán meghökkentette, de próbálta így nézni a darabot. Annyit mondott viccesen, hogy hát ez azért nem az az egyszerű kis “csipkekesztyűs” szerep, az tény!” – árulta el Bodor Böbe.