Makranczi Zalán és Peller Károly voltak a Reggeli vendégei, akik a Színházi Dolgozók Szakszervezetének gálaestjéről meséltek, melyet a József Attila színházban tartanak június 5-én.

7. alkalommal kerül megrendezésre az a jótékonysági gálaest, mely a nehéz helyzetbe került, egészségi állapota következtében rászoruló, szakmabeli kollégák megsegítéséért alakult. Peller Károly és Makranczi Zalán a Színházi Dolgozók Szakszervezetének (SzíDoSz) nagyszabású eseményéről meséltek a Reggeliben.

A gálaesten olyan művészek lépnek fel, mint Bodrogi Gyula, Esztegályos Cecília vagy akár Nemcsák Károly. Peller és Makranczi elárulták: rengeteg mindennel várják a résztvevőket a jótékonysági esten.

A műsorban kitértek a színészek helyzetére, annak nehézségeire is.

Eleve ott kezdődik, hogy a magyar színészek túl vannak terhelve

– kezdte Makranczi Zalán, majd így folytatta:

– Bármennyire is azt gondolja bárki, hogy milyen jó, hogy a színész azt csinálja, amit akar, azért a színész reggel hatkor elindul, ha mondjuk van gyereke. Miután a napi rutint megcsinálja, még elmegy próba előtt szinkronba, aztán egy próba, aztán még egy-két szinkron, még a gyereket el kell vinni táncórára, ide-oda-amoda. Aztán este vagy próba van, vagy előadás, esetleg forgatás – magyarázta.

Makranczi Zalán részben egy barcelonai konferencia tapasztalataira is kitért, mikor külföldön szabályosan „körberöhögték” a magyar színészek fizetését. Peller Mariann hozzáfűzte: „Gyakorlatilag olyan, mintha a magyarok ezt hobbi szinten űznék.”

Igen, ilyen műkedvelőként. Azt mondták, hogy kicsit el kéne kezdenünk komolyabban venni magunkat

– felelte Makranczi Zalán.

– Egyre többen állunk meg és mondjuk azt, hogy lehet, valamit érdemes lenne csinálni, összefogni, és azt mondani: gondolkodjunk már el erről a szakmáról, hogy hogyan kellene ezt jól csinálni. Perpillanat azt gondolom, hogy humánerőforráspazarlás történik – fogalmazott a színész.

Forrás: Blikk, Reggeli