A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház az idei évadban a Kassai Thália Színházzal közösen mutatta be Füst Milán Máli néni című darabját Kerekes Éva főszereplésével, Czajlik József rendezésében.

Az 1930-as években Füst Milán vérbő vígjátékot írt a szépséges Margit kisasszonyról, az őt ostromló, ősz halántékú vezérigazgatóról, annak idegtépően szerelmes, gyermeteg Alfonz fiáról, és lányáról, a titokzatos Tildáról. Szerepel továbbá a történetben egy rejtélyes kisfiú, akinek talán három anyja van, talán egy sincs; Horváth úr, az epekedő könyvelő, a mindenütt hallgatózó Novák bácsi, és ennek felesége, az egykor szebb napokat látott Máli néni. Füst Milán darabja szinte azt sugallja: az élet már nem is álom, inkább őrület. De – vígjátékról lévén szó – szeretnivaló őrület…

„Adott egy Margit nevű titkárnő, természetesen ellenállhatatlan szépséggel és finomsággal, aki után bolondul a vezérigazgató apa, az igazgató fiú és a könyvelő, az ő szíve viszont – természetesen – a könyvelőért dobog. Margit kisasszony helyzete egyáltalán nem könnyű. Ahhoz, hogy állásban maradjon, egyszerre kell csábító, a férfiakat izgalomba hozó irodai femme fatale-nak lenni, azaz eljátszani egy olyan szerepet, ami egyáltalán nem az övé, és egyértelművé tenni tisztességességét. S hogy azt megtartsa – hiszen a szegény lányoknak azon kívül semmi mása nincs –, folyamatosan le kell szerelni a rangban felette álló hódolókat. (A hatalmi helyzet alá milyen szépen becsúszik a 2023-as nézőnek a #metoo!)” – írta a Kultúra.hu oldalán Papp Tímea a produkcióról.

„A családban van egy leány is, egykorú a titkárnővel, természetesen ő is szerelmes, csak épp rangon alul és titokban egy festőbe, mi több, a kapcsolatból már gyerek is született, akit – szintén titokban – nevelésbe adtak ki. A köztiszteletben álló polgári családnak tehát van szennyese, amelynek tisztára mosása a szegény távoli rokon, Máli néni feladata lesz. Máli néni pedig amikor épp nem leromlott egészségi állapotú szenilis férjével próbálja átvészelni a hétköznapokat, bonyolítja a szálakat. Egyszerre kavarja és élvezi a bonyodalmakat, amelyek végül valahogy mindig csak megoldódnak, a többiek boldog végét követően pedig a néninek is leesik némi jövőt bebiztosító pénzmag” – teszi hozzá.

A kritikus szerint: „A címszerepet Kerekes Éva az opportunista, a pimasz, haszonleső konspirátor és a rejtélyes mesebeli tündérkeresztanya jellemvonásait mesteri módon vegyítve keveri ki.

Mindenkiről megvan a szóban nem, de finom gesztusokkal nagyon is deklarált véleménye, bölcsességébe a sokat tapasztaltak cinizmusa és humánuma vegyül. A „mit tudom én”-t annyiféle hangsúllyal képes mondani, ahányszor az a szövegkönyvben szerepel. Könnyedén siklik át a neki feltett kérdéseken, hogy a nem-válasszal a kérdezőt színvallásra késztesse, ez az ő ravasz stratégiája, amivel mindenkin átlát.”

A teljes kritika itt olvasható.

SZEREPOSZTÁS:

Egy vezérigazgató: Őze Áron
Alfonz, a fia: Ollé Erik
Tilda, a lánya: Varga Lívia
Máli, egy szegény rokon: Kerekes Éva
Novák bácsi, a férje: Kiss Attila
Margit kisasszony: Lax Judit
Horváth úr, egy könyvelő: Jerger Balázs
Egy szolgálólány Novákéknál: Szabadi Emőke
Egy másik Margit: Holecskó Orsolya
Gyerek: Dubai Bertalan

ALKOTÓK:

Látványtervező: Őry Kati
Dramaturg: Forgács Miklós
Súgó: Palkó Panka
Kellékes: Zsifkov Anita
Rendezőasszisztens: Palkó Panka
Rendező: Czajlik József