A Toxikoma eddig csak a FILMIO-n volt elérhető, de pár napja azaz június 15-én felkerült a Netflixre is – hívta fel a figyelmet az Index.

Herendi Gábor új közönségfilmje, a Toxikoma, Szabó Győző azonos című önéletrajzi írásán alapul, mely a két főhős, a drogos alfahím (Szabó Győző szerepében Molnár Áron) és az istent játszó pszichiáter (Csernus Imre szerepében Bányai Kelemen Barna) egymásnak feszüléséről és baráttá válásáról szól. A könyv a népszerű színész életének legnehezebb éveit eleveníti fel, egy hosszú évekig tartó drogos zuhanást, melynek végén minden szétesik Győző körül, aki végül rászánja magát az elvonókúrára.

Itt találkozik Csernus doktorral, s innen indul a film, ami azt az ego harcot mutatja be, ami a két domináns férfi között zajlott a pszichiátrián. Mindketten bejárják a saját útjukat és megtanulnak valamit a másiktól, amitől a saját életüket is jobb irányba fordítják. Győző és Csernus egymással harcol, de egy ponton mindkettejüknek el kell jutni a felismerésig, hogy csak közösen juthatnak előre, és hogy van valami, amiben csak a másik segíthet rajtuk.

“Lehet, hogy sokan tudják, hogy a valóságban Szabó Győző azért ment rehabra, mert a Valami Amerika készítői kikötötték neki, hogy csak tisztán játszhatja el a főszerepet. A Toxikoma viszont ehhez képest egy picit ferdít a valóságon, vagy mondjuk inkább úgy, hogy van benne jó néhány fiktív elem. A Molnár Áron által játszott Győző a történet szerint azért kerül az Országos Pszichiátriai Intézetbe, mert elveszíti kapcsolatát a valósággal, elhagyja kislányát, akit haza kéne vinnie az óvodából – így képtelen szerettei szemébe nézni.

Itt kerül Csernus Imre (Bányai Kelemen Barna) felügyelete alá, a híres dokiról csak az nem hallott idehaza, aki nem beszél magyarul. Itt mindenféle finomkodás nélkül megkapjuk, hogy egy szabadszájú, a betegeivel sűrűn keménykedő fickóról van szó, akiről mindenki tudja, hogy sajátos módszerei vannak, de pont ezért tűrik meg a szakmában ezt a pokróc embert. Ami igazán durva a filmben, hogy Szabó Győző karaktere még hozzá képest is egy elviselhetetlen, öntelt és csak saját magával foglalkozó pojáca” – írja az Index oldalán Spenger Dávid.